Kétség sem férhet hozzá, hogy a murva az egyik legszebb és leglátványosabb ömlesztett anyag a tartós kőzetek között, ezáltal gyakorlatilag szinte mindenhol képes megállni a helyét, az egyik legnagyobb előnye ugyanis a rendkívül széles felhasználhatóság. Érdemes azonban kiemelni, hogy mivel egy fehéres árnyalatú, de minden esetben világos kőzettípusról beszélünk, ezért a murvás felületek kapcsán gyakran találkozunk a problémával, miszerint bekoszolódnak, gazosak lesznek és így tovább.
Hogy mivel érhetjük el a murvából készült felületek esetén a tisztaságot, ha ilyesmivel találkozunk? Aktuális bejegyzésünkben erre szeretnénk válaszolni, illetve mindegyik alternatívára adni néhány hasznos tippet!
Hogy a murva koszos, sáros, poros vagy gazos lesz egy idő után, az nyilvánvalóan attól is függ, hogy milyen környezetben található, egyáltalán mire használják az adott felületet. Értelemszerű például, hogy egy úti murvából álló mellékút, ahol sokszor még mezőgazdasági gépek is közlekednek, nagyon hamar bebarnul, sáros lesz, a felület nem tudja megőrizni tartós fehérségét, és jellemzően senki nem is törekszik majd arra, hogy ez így maradjon. Ezzel ellentétben egy kerti járdánál már fontos szempont, noha az itt alkalmazott kerti murva esetén már ritkábban kell a piszkolódás problémájától tartanunk.
Azonban előfordulhat, éppen ezért pedig nagyon lényeges megjegyeznünk, hogy ha murvás felületet szeretnénk kialakítani, és fontos szempont a tisztaság megőrzése, akkor törekedjünk a helyes kialakításra, ellenkező esetben néhány hónap alatt rengeteg kellemetlenséggel találkozhatunk. Maradjunk az egyszerű járdák példájánál! Ilyen esetekben például egyrészt elengedhetetlen, hogy a murva kellő mélységben kerüljön elhelyezésre, legalább 10-15 centimétert számoljunk hozzá bátran, a lefektetés előtt pedig az alapjába olyan fóliát fektessünk, ami a vizet átereszti ugyan, de a növények és a gazok előbújását már meggátoljuk vele.
Ez azonban még nem elegendő, hiszen oldalirányból a murva rengeteg szennyeződéssel tud keveredni, pláne akkor, ha füves területtel kapcsolódik és ott rendszeres a fűnyírás. Hogy ezt megelőzzük, nagyon fontos megfelelő szegélyek közé elhelyezni a murvát, ezáltal például térköveket, beton térelválasztókat vagy ágyásoknál alkalmazott fából, esetleg műanyagból készült határolókat vásárolni, illetve megfelelő mélységben leásni ahhoz, hogy a murvát ne tudjuk kirúgni a helyéről, és kívülről se tudjon szennyeződés, kosz bekerülni a kőzetszemek közé.
Habár a szemcseméret tekintetében többféle murvatípust megkülönböztetünk, azt mindegyikről elmondhatjuk egyfajta előnyként, hogy ez az ömlesztett anyag öntisztuló tulajdonságokkal rendelkezik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a belekeveredett kő vagy nagyobb növényi hulladék, mint amilyen például a levágott fű vagy falevél eltűnik belőle egy kis esőtől, ezeket minden esetben nekünk kell eltávolítanunk belőle – a fentiekben említett oldalszegély sokat segíthet a tisztán tartásban –, de például a kisebb port vagy sár egy nagyobb eső után magától távozik belőle.
Nyilván a szárazabb időszakokban mi is sokat tehetünk azért, hogy a murvából álló felületek tiszták maradjanak, ezáltal magas nyomású mosóval vagy egyszerű slaggal jó alaposan le lehet áztatni a fehér kőzetdarabkákról a rájuk rakódott szennyeződéseket. Ezért is lehet nagyon fontos esetükben például az, hogy ne műanyag fólia kerüljön a murvafelület alá – mert ilyenkor csak egy nagy kavicsos medence születik az udvar közepén –, hanem valamilyen vízáteresztő fólia, melynek apró nyílásain keresztül a porszemek is képesek lesznek távozni – ha nem is azonnal, apránként mindenképpen.
Sok kellemetlenséget tud okozni a murvás felületeken a gazképződés. Ez ellen hosszabb távon semmit sem tehetünk, noha a helyes kialakítás, a megfelelő szegélyek és fóliák alkalmazása természetesen csökkentheti az ilyenkor előbújó gazok mennyiségét, de évek, vagy inkább évtizedek múltán annyi sár és por halmozódhat fel a fehér kőzet alatt, hogy az elegendő táptalajt tud már nyújtani ahhoz, hogy kisebb fűcsomók vagy alacsony vízigényű gyomok felnőhessenek. Ilyenkor nyilván a rendszeres gyomlálás a legkézenfekvőbb megoldás, de azért van két módszer, amivel felfrissíthetjük és tartósan gazmentesíthetjük a murvát.
Az egyik ilyen alternatíva az átforgatás! Ennek a lényege, hogy a murvát egy vasgereblyével fellazítjuk, majd egy lapáttal egy tiszta talicskába szórjuk, esetleg a kerti járda mellett lefektetett fóliára kitermeljük, majd slaggal alaposan tisztára mossuk az egészet. Gondoskodjunk természetesen a járat kitakarításáról, ha szükséges, akkor új fóliát is fektessünk le, majd ha ezzel elkészültünk, akkor a murvát visszalapátolhatjuk a helyére, amivel megszépül és megtisztul a felület, mindemellett pedig évekig nem lesz gondunk vele.
A másik módszert kevesebben szeretik, hiszen nem nevezhetnénk bio megoldásnak. Bár tisztább nem lesz tőle a murva, de egy kellően erős gyomírtó szer segítségével garantáltan hónapokra megtisztíthatjuk a gaztól ezeket a felületeket. Persze fontos, hogy betartsunk minden biztonsági előírást, hiszen a vegyszerrel való munka óriási elővigyázatosságot igényel, és nemcsak dísznövényeinkben tehetünk kárt egy rossz arányban bekevert méreggel, hanem akár családtagjaink egészségét is veszélybe sodorhatjuk.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
