Üveggyapot vagy kőzetgyapot szigetelést válasszunk?

Az örök kérdés: üveggyapot vagy kőzetgyapot?

Az ingatlanok homlokzati hőszigetelése kapcsán ma már teljesen nyilvánvaló, hogy melyik terméktípus közül kell válogatnunk, ha a legjobbat akarjuk otthonunknak vagy éppen a pénztárcánknak, amennyiben azonban speciális szigetelési megoldások kerülnek szóba, már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Példának okáért a padlás vagy a tetőtér szigetelése gyakran okozhat fejtörést, és a legtöbbször ilyenkor merül fel a kérdés, hogy üveggyapot vagy kőzetgyapot szigetelőanyagot válasszunk magunknak.

Nem véletlenül, hiszen mindkét termék tökéletes ilyen esetekben, sőt a gipszkarton falak belső-, illetve köztes szigetelésekor egyaránt nagyszerű megoldás lehet. Éppen ezért az alábbiakban összegyűjtöttük valamennyi pro és kontra érvet arról, hogy a Békás Épker kínálatából piacvezető áron megvásárolható üveggyapot vagy inkább a szintén jó áron elérhető kőzetgyapot a jó választás egy-egy munkához, egyáltalán mi a legnagyobb különbség a kettő között.

Mindent az üveggyapotról

Hogy a két szigetelőanyag között különbséget tudjunk tenni, ahhoz a legideálisabb, ha az alapoktól kezdve megismerjük őket. Maga az üveggyapot például egy nagyon speciális eljárásmód mentén készül, amihez az üveget elsőként megolvasztják, gyakorlatilag cseppfolyós állagúvá teszik, majd utána egy speciális centrifuga gépbe helyezik, amitől gyapotszerű anyag keletkezik a száradást követően, így képes a hő mellett a hangot is kiválóan szigetelni.

Az üveggyapot nagyon puha kialakítású, adalékanyagként kvarchomokot tartalmaz. Általában paplanszerű formában, tekercsben árulják, és bár kiválóan szigetel minden tekintetben, a mechanikai erőhatásokkal szemben azonban óvni kell, így nyomódhat, deformálódhat, tehát nem egy lépésálló megoldás.

Ezért a legtöbbször tetőtereknél vagy álmennyezeteknél ideális választás, de például a vasbeton koporsófödémmel ellátott magastetők vagy a fedélszékes kialakítású tetőszerkezetek esetén szintén jó választás, sőt a kéthéjú, valamint a könnyűszerkezetes lapostetők kapcsán egyaránt megfelelő lehet. Fafödémek vagy fagerendák között valamennyi eseteben jó szigetelőanyag!

Az üveggyapot előnyös tulajdonságai

A legfontosabb előnyös tulajdonság az üveggyapot kapcsán, hogy egy fenntartható, azaz kizárólag természetes alapanyagokból készült, ennek megfelelően teljes mértékben környezetbarát alapanyag, amely normál esetben nem porzik, tehát hosszabb távon sem okozhat kellemetlenségeket ilyen tekintetben. Egy rendkívül rugalmas szigetelőanyagról van szó, ami egyszerűen vágható és formázható minden körülmény között, és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy nemcsak paplanszerű állagban kapható, hanem keményített táblában egyaránt beszerezhető, nagyon sokféle sűrűségben elérhető.

Amiért nagyon közkedvelt még, hogy bár vastag szigetelésként is alkalmazható, anyagának köszönhetően maximálisan megfelel valamennyi tűzvédelmi szempontnak, illetve alapvető előírásnak egyaránt. Különösen paplanszerű formájában az üveggyapot egy nagyon hatásos szigetelőanyag, ami a legkisebb réseket is tökéletesen kitölti, illetve elfedi.

Az üveggyapot hátrányos tulajdonságai

Természetesen nincs olyan szigetelőanyag, amihez ne tartoznának hátrányos tulajdonságok, azonban fontos mérlegelni, hogy ezek mennyire súlyos negatívumok, illetve mekkora valószínűsége van annak, hogy bármilyen tekintetben meghatározzák. Példának okáért negatívumként emelik ki az üveggyapot kapcsán, hogy a szigetelést nem érheti nedvesség, hiszen a víztől tulajdonságai jelentős mértékben csökkennek, azonban az esetek többségében olyan helyen alkalmazzák, ahol eleve soha nem érheti nedvesség.

Nagyobb kellemetlenség, hogy a levegő gyakran hamar átszivárog rajta, ezért sokszor szükség lehet némi extra cellulóz hozzáadására. Rugalmassága bár sok esetben előny, függőlegesen vagy dőlt tetőszerkezeten való alkalmazásakor gondot okozhat, hogy nem tudja megtartani magát, nem lépésálló és a mechanikai hatásokkal szemben sem nyújt védelmet.

Mindent az kőzetgyapotról

A kőzetgyapot kapcsán a legfontosabb alapanyag az úgynevezett bazaltkő. Ennek a megolvasztásával kezdődik az elkészítés folyamata amit aztán tárcsára terítenek ki, majd az így született massza megkeményedik és üvegszerű táblaként szilárdul meg. Létezik puhább és keményebb kialakításban is, ezáltal ugyanúgy alkalmazható például padlás vagy tető szigetelésére, mint az üveggyapot – ha paplanos megoldásként találkozunk vele –, de keményített változatban homlokzati hőszigetelésként szintén elérhető.

Környezetbarát és olyan alternatíva a szigetelés világában, ami teljes mértékben fenntartható. Ennek az oka, hogy magának a szigetelőanyagnak a jellegét 99 százalékban bazaltszálak adják, a maradék egy százalékot pedig műgyanta, aminek a szerepe, hogy a szálak kellően egymáshoz tudjanak tapadni, miközben fokozzák vízlepergető hatását is.

Amiért sokan jobban kedvelik a kőzetgyapotot, hogy alkalmazását követően a házban nincsen dobozhang, a lakók nem érzik magukat dunszthatásban, megfelelő változatban pedig lépésálló variánsban is ideális, így például betonpadlók hangszigeteléséhez kiváló megoldás. Ezen felül létezik belőle vakolható verzió, aminek köszönhetően az így készült felületek egyszerűen bepucolhatók, megfelelő megjelenéssel vértezhetők fel.

A kőzetgyapot előnyös tulajdonságai

Sokan hajlamosak különbséget tenni a kőzetgyapot és az üveggyapot között az előnyök és a hátrányok kapcsán, holott a két szigetelőanyag valójában egészen hasonló tulajdonságokkal kecsegtet. Ilyen például, hogy a kőzetgyapot is teljes egészében természetes alapanyagokból készül, azaz nem mérgező az emberi egészségre nézve, miközben használatakor kimagasló akusztikai értéket tud képviselni, nagyon jól szigeteli a hangot és a hőt egyaránt.

A kőzetgyapot ezen felül nagyon könnyen vágható és formázható, miközben speciális szálkialakításából kifolyólag hozzájárul ahhoz, hogy pára- és penészmentes otthonunk legyen. Kémiailag teljesen semleges szigetelő, azaz nem tud reakcióba lépni semmilyen más anyaggal sem, miközben élettartama garantáltan évtizedekre elegendő, határozottan jó megoldást kínál otthonunkban. Teljes egészében tűzálló, vagyis megfelel minden kapcsolódó szabályozásnak, így például ideális olyan épületeknél, amelyek magasak és sok nyílászáróval rendelkeznek, hiszen ezeknél előírás, hogy csak nem éghető anyagokat lehessen felhasználni hozzájuk.

Tény és való, hogy vannak előnyei az üveggyapottal szemben, így példának okáért nem zsugorodik össze hosszú idő után sem, jobban ellenáll a külső mechanikus hatásoknak, mindezeken felül pedig kimagasló páraáteresztő képességgel büszkélkedhet. Határozottan nagy előnye, hogy teljes mértékben víztaszító, így önmagában alkalmazható, semmiféle egyéb szigetelőanyag használatára nem lesz szükség. Ezen felül tartós és kiváló lépésálló is egyben, térfogata egyáltalán nem változik és a hőtágulástól sem kell félteni.

A kőzetgyapot hátrányos tulajdonságai

Alapvetően a kőzetgyapot egy olyan szigetelőanyag, ami a megfelelő helyen és típusban a legtöbb esetben kiváló alternatívát képvisel, azonban vannak olyan negatív tulajdonságai, amelyekkel néha számolni kell. Ilyen például, hogy a kőzetgyapot ára jellemzően magas, de legalábbis magasabb, mint az üveggyapoté, vagy homlokzati szigetelésnél az EPS lapoké. Ezen felül azonban típusonként lehetnek gyengéi, így például szeretnek megtelepedni benne élősködők, vagy tetőszerkezeten alkalmazva paplanos formájában nincs tartása, emiatt hajlamos elveszíteni merevségét.