Rendkívül népszerűvé váltak az utóbbi években a különféle hőszigetelő rendszerek. Bátran mondhatjuk, hogy a legáltalánosabb építőipari trend vált belőle, amit jól mutat, hogy az elmúlt hónapokban nehéz volt úgy áthaladni egy településen, hogy ne találkoztunk volna legalább egy olyan családi házzal, ahol nem utólagos hőszigetelési munkálatok zajlottak. Általános probléma azonban, hogy a legtöbb ilyen utólagos eljárás során csak a homlokzat szigetelésére fókuszálnak, holott a födémek esetében legalább ilyen fontos lenne a megfelelő szigetelés. Különösen a padlásfödémnél, hiszen egyes számítások szerint a lakás fűtésére fordított összegeknek a 20-30 százalékát meg lehet spórolni egy megfelelően leszigetelt padlásfödémmel.
Ehhez ma már nagyon sokféle megoldás közül válogathatnak az ingatlantulajdonosok. Valaki a kőzetgyapotra esküszik, mások az üveggyapotra, azonban a homlokzatnál használt és a Békás Épker kínálatából megvásárolható EPS rendszerek is legalább annyira hatékonyak ilyenkor bizonyos esetekben. Válasszuk azonban bármelyik alternatívát is, nagyon lényeges odafigyelni a megfelelő rétegrendre és kialakításra, hiszen a padlásfödémen keletkező hőhíd, vagy a rossz párakicsapódás rengeteg kellemetlenséget tud okozni egy rosszul szellőző ingatlannál, így a szigetelés gyakran több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz.
Ahogyan azt fentebb már említettük, a padlásfödémet valamennyi hőszigetelő megoldással lehetőség van burkolni, azonban mindegyik esetében oda kell figyelni a sajátosságokra, a kapcsolódó tulajdonságokra, illetve az olyan apróságokra is, mint példának okáért a rétegrend vagy a párazárás.
A kőzetgyapotból például padlásfödém esetében a táblás kiszerelés a legszerencsésebb. Nemcsak erős és stabil, hanem a mérettartás tekintetében is kiváló, miközben nagyon jól formázható, alakítható és vágható, tehát gyakorlatilag hulladék nélkül lehet dolgozni vele. Nagyon sokféle típusa ismert, de a legtöbb táblás változata ideális a padlás szigetelésére, sőt mi több, ha nem fontos a lépésállóság, akkor a puha paplanos kialakítás is kiváló, melyet tekercsben lehet beszerezni.
Az üveggyapotról hasonló tulajdonságok mondhatók el. Létezik táblás és tekercses kiszerelésben is. Egy nagyon erős, tartós és könnyen vágható, formázható szigetelőanyagról beszélünk, amivel szintén könnyű hulladék nélkül dolgozni, különösen a paplanos kialakítású változatát egyszerűen el lehet rendezni, begyűrni a helyére, illetve úgy vágni, hogy az ideális legyen az adott felületre. A padlásfödém utólagos hőszigetelésekor nagyon kedvelt anyag, hiszen dacára annak, hogy olcsó, nagyon jó tulajdonságokat kínál, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amennyiben a tekercses változatát választjuk, akkor az a lefektetés után néhány centimétert összeeshet.
Végül, de nem utolsó sorban gyakran alkalmaznak padlásfödém szigetelésére EPS lapokat is, aminek az oka leginkább abban keresendő, hogy rendkívül jó árat képviselnek, és ha nem fontos a lépésállóság, akkor nagyon jól megvalósítható vele a fedés. Fontos, hogy kizárólag táblás kiszerelésben kapható, ami merev megoldásaiból fakadóan nagy odafigyelést igényel, hiszen nehezebb vele pontosabban dolgozni, mindemellett lépésálló felület is csak úgy alakítható ki a segítségével, ha valamilyen fedőréteget, például OSB lapot helyezünk el felettük.
A padlásfödém szigetelésével sokáig egyáltalán nem foglalkoztak, mint ahogyan a homlokzat utólagos burkolásával sem. Meglepő ugyanakkor, hogy utóbbi mégis sokkal nagyobb figyelmet kapott, holott többször is bebizonyosodott már: a fűtött levegő zöme nem a falakon-, mint inkább a födémen keresztül távozik el. Vegyünk példának egy a hatvanas-hetvenes években épült klasszikus kockaházat – vagy ismertebb nevén Kádár-kockát. Az ilyen típusú ingatlanokat jellemzően tömör téglából építették 50-60 centiméteres külső tartófalak társaságában. Ezek a falak rendszeres fűtés mellett olyan jól szigetelnek, hogy a legtöbbször alig van szükség extra hőszigetelésre.
Ezeknek az épületeknek – illetve sajnálatos módon valamennyi később épült ingatlantípusnak is – a legnagyobb gyengéje a födém volt. Ezeket az épületeket általában még stukatoros mennyezettel látták el, ami azt jelenti, hogy alul-felül pucolt fagerendák képezik a teljes felületet, ami a hőszigetelés szempontjából egy rendkívül gyenge közeg. Márpedig köztudott, hogy a meleg levegő nem oldalirányban, hanem felfelé áramlik, azaz a plafonnál, a felső sarkoknál gyűlik össze. Ebből következik, hogy a meleg levegő nem a homlokzaton szökik el, hanem a födémen át – már amennyiben tud. Itt jön képbe a padlásfödém fontossága, hiszen amennyiben felülről útját álljuk a meleg levegőnek, akkor ez a hatás egycsapásra megakadályozható lesz.
Rengeteg esetben találkozni olyan esettel, amikor egy lakóházat homlokzati hőszigeteléssel láttak el, de a födémet nem burkolták be külön. Azon túl, hogy ez a módszer gyakorlatilag pénzkidobás, még a lakás szerkezeti épségét is veszélybe sodorhatja, hiszen a szigetet homlokzati falak és a szigetelés nélküli födém találkozási pontjánál óriási hőhíd keletkezik, ami természetesen penész megjelenését eredményezi. Ezért gyakori eset, hogy az addig száraz, normál páratartalmú lakásokban egyik napról a másikra megjelenik a pára és a penész a szigetelést követően, ami nemcsak esztétikailag okoz problémát, hanem negatív egészségügyi hatása sem elhanyagolható.
Egy padlásfödém szigetelésére akkor kell gondolnunk a leginkább, ha a padlástér vagy bizonyos esetekben tetőtér nem lakott. Amennyiben egy második szintről van szó, azaz lakrészről, ahol fűtés van, akkor a tető hőszigetelésére kell legalább ekkora figyelmet fordítani, ez azonban egy másik történet.
Ennél fontosabb tisztában lenni azzal, hogy mennyit nyerhetünk a padlásfödém kialakításával. Számítások igazolják, hogy a leszigetelt padlásfödémmel a belső laktérben uralkodó meleg levegő mintegy 80 százalékát megspórolhatjuk, ami egy családi ház esetében a fűtésre fordított összeg 20-30 százalékos csökkenését eredményezheti. Hangsúlyozandó, hogy mindez csak a padlásfödém szigetelésével!
Itt fontos azonban kiemelni, hogy a padlásfödém leszigetelése közel sem csak télen lehet hatékony, hanem a nyári időszakban egyaránt sokat segíthet abban, hogy a lakás falai között elviselhetőbb maradjon a hőmérséklet klíma nélkül is. Ennek az oka nem más, minthogy a padlás a nyári időszakban rendkívüli módon fel tud melegedni. Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy közvetlenül a tető héjazata alatt milyen forróság uralkodhat, kánikula idején akár a 80 Celsius fokot is elérheti a hőmérséklet, ami közvetett hatással lesz a födémre, vagyis egyfajta extra melegítő-, fűtő hatás éri majd a felületet.
Talán mondani sem kell, hogy a felforrósódó födém a lakás belső helyiségeiben is rendkívül sok kellemetlenséget idézhet elő. Amennyiben azonban a födémen ott egy extra szigetelés – legyen az akár valamilyen gyapot, akár EPS lap –, akkor a padlástérben uralkodó meleg levegő nem tud eljutni közvetlenül a födémig, onnan pedig be a lakásba, ezáltal egy jó hőszigeteléssel könnyedén meg tudnánk spórolni a klíma költségeit is.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
