Hőszigetelés kisokos

A modern építőipar egyik legfontosabb trendje minden kétséget kizáróan a hőszigetelés.

Ma már gyakorlatilag nincs olyan építkezés vagy házfelújítási munka, amihez ne tartozna legalább egy alapvető homlokzati burkolás. Bár sokan csak azért alkalmazzák, mert a jogszabály előírja, azonban egyre többen döbbennek rá arra, hogy a megfelelő hőszigetelésnek milyen sok előnyös tulajdonsága van egy ingatlanra nézve.

Tartalomjegyzék

Egy jól kiépített rendszer – ami azt jelenti, hogy a szigetelés nemcsak a homlokzatot, hanem a lábazatot és a födémet egyaránt érinti – ugyanis nagyon sokat számít abban, hogy egy háztartás mennyi pénzt költ el egy szezon alatt a lakás teljes hűtésére és fűtésére, miközben lényegesen csökken a környezeti terhelés mértéke.

Az elhasznált energia vagy az elégetett tüzelőanyag mértékének visszaszorítása ugyanis nagyban növeli a családok körében a környezettudatos törekvéseket. Mindez ugyanakkor csak a jéghegy csúcsa, ha a hőszigetelésről beszélünk!

Miért érdemes hőszigetelni?

Ha nagyon röviden és tömören szeretnénk összefoglalni, hogy miért érdemes, illetve miért fontos egy ingatlan hőszigetelése, akkor a válasz alighanem az, hogy a hőveszteség csökkentésének érdekében.

Noha építőanyagtól, elhelyezkedéstől és egyebektől is függ, de az épületek hőveszteségének 25-40 százaléka a falakon keresztül távozik el, és míg a födémen át a hőenergia 25-30 százaléka, addig a nyílászárók esetén 12-25 százalékos ez az érték.

Érthető nyelvezetre lefordítva ez annyit jelent, hogy egy átlagos, hőszigetelés nélküli lakóház a fűtési energia egy jelentős részét, több mint egynegyedét gyakorlatilag elpazarolja, márpedig a hőveszteség egy bizonyos százalékát akár utólagos hőszigeteléssel is meg lehetne takarítani.

Egy hagyományos téglaépület esetén nem ritka, hogy a hőveszteség 80-90 százalékát is meg lehet spórolni egy 14-16 centiméteres hőszigetelő rendszerrel, vagyis néhány éven belül megtérülhet a befektetésünk.

Mindent a hőszigetelésről

Az elhangzottaknak természetesen más egyéb pozitív hozadékuk is van, így egy lakás hőszigetelésével a következő járulékos előnyökkel számolhatunk még:

Csökkenthetők a rezsiköltségek

Az egyik legfontosabb pozitívum a megfelelő homlokzati hőszigetelés kapcsán, hogy alkalmazásával jelentős mértékben tudjuk csökkenteni rezsiköltségeinket. A legtöbb háztartás általában ezért alkalmazza utólagos formában ezt a megoldást, hiszen bár egyszerre nagyobb összeg lehet a kialakítása, ugyanakkor hosszabb távon megtérülő befektetés, hiszen rengeteget spórolhatunk vele minden szezonban a hűtés, de még inkább a fűtés költségein.

Növelhető a lakók komfortszintje

A kiadásainkon látható költségek lecsökkenése mellett a hőszigeteléssel jelentős mértékben kiegyensúlyozható a lakás belső hőingadozása is, ezáltal egyszerűbben, tartósabban megtartható majd a falak között nyáron a hűvös, télen pedig a kellemes meleg. Ennek köszönhetően a lakók sokkal magasabb komfortszint társaságában élvezhetik a mindennapokat, miközben a hőszigetelés mellett bizonyos esetekben a hangszigetelés növekedésével is számolhatnak.

Visszaszorítható a ház károsanyag kibocsátása

Egyáltalán nem elhanyagolható tényező a hőszigetelés tekintetében a környezettudatos gondolkodás sem. Amennyiben ugyanis a belső komfortszint sokkal kevesebb energiabefektetéssel érhető el, mint korábban, akkor az nem jelent mást, minthogy lényegesen vissza lehet szorítani az adott háztartás, illetve ingatlan károsanyag kibocsátásának mértékét. A hőszigeteléssel tehát nemcsak a pénztárcánknak, hanem hosszabb távon a környezetünknek is jót teszünk.

Helyes kialakítás esetén megszüntethető a hőhíd

Bár hangsúlyozandó, hogy a hőszigetelés a nem megfelelő kivitelezés esetén alaposan megkeserítheti az életünket – ezért mindig bízzuk szakértő kezekre a munkát –, azonban helyes kialakítás esetén olyan előnyökkel is szolgálhat, melyekre korábban nem gondoltunk volna. Példának okáért megszűntethetjük vele a korábban komoly kellemetlenségeket okozó hőhidat, az ebből fakadó penészesedést, a kellemetlen dohos szagokat és így tovább.

Javíthatjuk egy régi ingatlan megjelenését

Különösen egy régi, felújításra szoruló ingatlan esetében jelentős mértékben javíthatjuk az általános megjelenést és esztétikai értéket a hőszigeteléssel. A szigetelőlapokból ugyanis a szakemberek látványos, síkba helyezett felületet készítenek, odafigyelnek a sarokkialakításra, egyszóval minden tekintetben előnyösebb, modernebb, maibb lesz az összhatás, mint korábban. Arról nem is beszélve, hogy a hőszigeteléssel új színt, vadonatúj megjelenést adhatunk a háznak.

Emelhetjük az ingatlan értékét

Egyáltalán nem elhanyagolható tényező az sem a hőszigetelés kapcsán, hogy segítségével jelentős mértékben megnövelhető az ingatlan értéke is. A mai piacon eleve magasabb eladási áron kínálhatunk egy házat abban az esetben, ha homlokzati hőszigeteléssel lett ellátva, sőt nagyon sokan eleve olyan ingatlanokat keresnek, melyek kapcsán ez a tényező adott. Akár újépítésű-, akár felújított házról van szó, mindig pozitívan befolyásolja az értéket a hőszigetelt falszerkezet.

Az épület élettartama is növelhető vele

Ritkán hangoztatott pozitívum a hőszigetelés kapcsán, azonban különösen régi épületek esetén lényeges tulajdonság, ha állagmegőrzés a cél, hogy az utólagos homlokzati burkolás jelentős mértékben megnövelheti az épület élettartamát. Ennek az oka nem más, minthogy alkalmazásával csökken a falak hőingadozásának a mértéke, mely repedezéshez vezet, amivel a nedvesség bejuthat az építőelemek közé, és folyamatosan ronthatja az épület állagát. Hőszigetelés esetén ez a probléma kizárható!

Milyen elemei hőszigetelhetők a lakóházaknak?

A hőszigetelés szempontjából nagyon előnyös, ha egy ingatlan legtöbb elemére kiterjed. Általános hiba különösen felújítás esetén, hogy az ingatlantulajdonosok kizárólag a homlokzat, a külső falszerkezetek szigetelését kérik, és nem törődnek például a födémmel vagy a tetőszerkezettel, holott ezeknek az elemeknek a burkolása szintén lényeges lehet a megfelelő összhatás érdekében. Hogy egy lakóház esetében milyen elemek láthatók el hőszigeteléssel?

Homlokzat

A homlokzati hőszigetelés a leggyakoribb és legismertebb alternatíva, ami nem mellesleg a leglátványosabb is egyben. Ez nem meglepő annak fényében, hogy az ingatlanok esetében a nyílászárók után a legjelentősebb hőcsere ezeken a felületeken megy végbe. A számítások szerint egy évtizedekkel ezelőtt épített téglaháznál ez a hatás akár 25-30 százalékos veszteség is lehet, vagyis a fűtésre és hűtésre fordított energiának legalább a negyede errefelé távozik szigetelés nélkül.

Rengetegen azért is választják, mert hatékonysága mellett nagyon egyszerűen, összességében minimális – és megtérülő – befektetéssel lehet növelni vele a lakás esztétikai értékét. Az extra hőszigetelő lemezek alkalmazásával könnyű sima és egyenletes felületet elérni, de a sarokkialakítások, valamint a nyílászárók körüli esztétikai megoldások egyaránt sokkal egyszerűbbek ilyenkor.

Lábazat

A legtöbbször egy kalap alá veszik a homlokzati hőszigeteléssel, de nagyon sokszor láthatunk példát arra, hogy a lábazat kimarad a sorból, ami rengeteg kellemetlenséget okozhat a későbbiekben. Ha ugyanis a lábazat hőszigetelése nem valósul meg, az óriási hőhidat képezhet a teljes burkolaton. Ezért érdemes rendszerként tekinteni a hőszigetelésre, és nem részegységek halmazára.

Amennyiben a lábazati szigetelés elmarad – lényeges, hogy ezen a ponton erősebb, víz- és lépésálló szigetelőlapokat kell alkalmazni –, akkor a benti kellemes hőmérséklet képletesen szólva nem oldalirányban, hanem részben a padlón keresztül távozik a lakásból a hőcsere során. A padló ugyanis ilyenkor télen hidegebb, nyáron pedig melegebb lesz ahelyett, hogy kiegyensúlyozottan a homlokzati elemek hőmérsékletét hozná.

Födém

Sajnálatos módon a legtöbb hőszigetelő rendszer a födémnél vérzik el. A magyar lakásoknál alkalmazott szisztémák egy nagyon jelentős részénél ugyanis csak a homlokzat és a lábazat kerül burkolásra, ami hasznos és hatékony, de önmagában kevés. Különösen télen, hiszen a meleg levegő rendszerint milyen irányban mozog? A fizika törvényei szerint felfelé, tehát a födém szigetelése legalább annyira lényeges lenne, mint az oldalirányú védelem.

Kis túlzással az ilyen formában burkolt ingatlanok olyanok, mintha építenénk egy házat, de elfelejtenénk róla a tetőt. A födémszigetelés gyakran körülményes és költséges, azonban a padlástérben nem kell figyelnünk az esztétikára, így gyakran a paplanos kialakítású megoldások is kiválóak lehetnek, ha nem szeretnek használni a kérdéses helyiséget. Amennyiben igen, akkor sem kell aggódni, hiszen lépésálló szigeteléssel, vagy fölé kialakított könnyűszerkezetes felülettel könnyedén áthidalható a probléma.

Tető

A tető szigetelése kiválthatja a födém szigetelését olyan esetekben, ha sátortetőről van szó, vagy egyéb kialakítás mellett a tűzfalakat is bekapcsolták a homlokzati hőszigetelésbe. Ilyenkor a födém használható marad, és bár nagyobb lesz a hőveszteség, ellenben így is sokkal jobb alternatívát képvisel majd, mintha felfelé egyáltalán nem lenne szigetelve semmi sem.

Fontos kiemelni, hogy a tető hőszigetelése különösen akkor lényeges, ha tetőtér kialakítását tervezzük, netán a padlásteret akarjuk kihasználni olyan célra, ahol lényeges lehet a szélsőséges hőmérsékleti megoldások mérséklése. A tető szigetelését jellemzően teljesen rejtett formában, a szalufák közé szorított, jellemzően puhább állagú, jól kezelhető alapanyaggokkal végzik.

Egyebek

Fontos kiemelni, hogy egy lakás esetén rengeteg más egyéb elem kapcsán is élhetünk hőszigeteléssel annak függvényében, hogy külső vagy belső megoldásokról van szó. Példának okáért szükséges lehet a pincék esetén a falak és a födémek, a talajra fekvő aljzat és padlószerkezetek, a lapostetők, a nyílásáthidalók és a tetőtéri oldalfalak hőszigetelésére is.

Ezek jellemzően speciális megoldások, melyek valamilyen nagyobb munkafolyamat mellett, azzal együtt valósulnak meg. Sok esetben kényszerből van szükség rá, ha egy hőszigetelőrendszer bizonyos pontokon csődöt mond, netán egy lakásfelújítás során szeretnénk a ház egyes elemeit komfortosabbá tenni.

A nyílászárócsere is egyfajta hőszigetelés

Ritkán tekintenek rá ilyen formában, azonban nagyon lényeges kiemelnünk, hogy lakásfelújításkor a nyílászárók cseréje is egyfajta hőszigetelésnek minősül. Különösen olyan esetekben, ha a korabeli, egyszerű üvegből készült, már vetemedett faablakokat korszerű, légkamrás, hőszigetelt üveggel ellátott műanyag ablakokra cseréljük le.

Erre minden ingatlannál nagy figyelmet kell fordítanunk, hiszen bár a nyílászárók még a legkorszerűbb megoldások esetén is a legnagyobb hőhidat jelentik majd minden esetben, de erre még nincs megfelelő alternatíva az építőiparban. A régi ablakok és ajtók megtartásával pedig a befektetett hűtési és fűtési energiának legalább a 20 százaléka ezeken a felületeken távozik majd el a lakásból, ami hatalmas mennyiség.

Külső- és belső hőszigetelés

Általánosságban a hőszigetelés kapcsán kétféle megoldást különíthetünk el egymástól, így beszélhetünk

  • külső
  • és belső hőszigetelésről.

A külső hőszigetelés

Az esetek döntő többségében a külső hőszigetelés ajánlott minden ingatlan esetén. Ez a megoldás jellemzően nagyobb költségeket emészt fel, ugyanakkor nemcsak látványosabb alternatíva, hanem a hatékonyság terén egyaránt messze a legjobbnak nevezhető. Nyilvánvalóan a hatékonyságot meghatározza, hogy milyen típusú szigetelőanyagot választottunk a munkához, de a szigetelőrendszer kiépítésének a minősége szintén meghatározó tényező lehet.

A külső hőszigetelésre jellemző példa a homlokzat és a lábazat burkolása, de alapvetően minden szigetelési forma ebbe a kategóriába sorolható, amelyik nem a lakókörnyezetben helyezkedik el. Ennek megfelelően még a födém- vagy a tetőszigetelést is ide sorolhatjuk többek között.

Mindent a hőszigetelésről

A hatékonyság mellett azért közkedvelt megoldás, mert kevesebb a hibafaktor. Megfelelő felmérés és szakértelem, illetve jól választott hőszigetelőlemezek alkalmazása esetén szinte teljes bizonyossággal elkerülhetők az olyan problémák, mint például a hőhíd kialakulása.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a hőszigetelés kapcsán lényegesek az előzetes felmérések, hogy milyen szigetelőanyag és mekkora vastagságban alkalmazható ahhoz, hogy a végeredmény megfelelő minőséget képviseljen, és valóban otthonunk előnyére váljék, ellenkező esetben ugyanis könnyen visszafelé sülhet el a folyamat.

A belső hőszigetelés

Az esetek többségében a belső hőszigeteléstől óva intenek a szakemberek, a legritkább esetben javasolják, akkor is csak olyankor, ha nincs más megoldás, nem lehet hatékony alternatívát felvonultatni a háttérben. A külső hőszigetelés gondot okozhat például műemlék jellegű épületeknél, illetve olyan esetekben is, amikor az épület külső felülete valamilyen védettség alatt áll, és nem lehet modern eszközökkel, technológiákkal felújítani, korszerűsíteni.

Ez korántsem jelenti azonban azt, hogy a belső hőszigetelés mindig megfelelő alternatíva lehet. Éppen ellenkezőleg! Ehhez ideális körülmények, megfelelően nagy belső terek szükségesek, hiszen a beltéri hőszigeteléshez speciális, szellőzhető kialakítás kell, ami emiatt messze elmarad a kültéri alternatíváktól a hatékonyság terén.

Amiért különösen kártékony lehet a beltéri hőszigetelés, az nem más, minthogy súlyos hőhidakat alakíthat ki a falszerkezet tekintetében, rendkívül könnyű elrontani, teljesen befülleszti a falakat, amitől azok vizesedni kezdenek, megjelenik a penész, a ház pedig lassan élhetetlenné válik.

Mindent a hőszigetelésről

Természetesen vannak beltéri szigetelőmegoldások, melyek hatékonyak, például az álmennyezet, vagy az álmennyezet fölé helyezett kőzetgyapot, de minden esetben, ha ilyen megoldás kialakításán fáradozunk, vegyük figyelembe, hogy a végeredmény jól szellőző felületet képezzen, és képes legyen átereszteni a párát, vagyis az ne a legbelső felületen csapódjon le, mert jellemzően az okoz problémát.

Előírások és szabályozások a hőszigetelés kapcsán

A hőszigetelés kapcsán nagyon sok előírás és szabályozás van, amit szem előtt kell tartaniuk azoknak, akik most építkeznek. Fontos, hogy házfelújítás során, kizárólag önerő alkalmazása esetén – tehát állami támogatások és egyebek igénybevétele nélkül – ezeket a rendelkezéseket nem kell figyelembe vennünk, azonban újépítésű ház esetén már igen.

Csak közel nulla energiaigényű házak építhetők

A legfontosabb szabályozás, hogy 2021-től az Európai Unió területén, így természetesen Magyarországon is már csak és kizárólag olyan lakóingatlanok kaphatnak építési, illetve lakhatási engedélyt, melyek közel nulla energiaigénnyel rendelkeznek. Erről a 7/2006 TNM-rendelet döntött, mely kimondta, hogy 2015-től már kizárólag 0,26 W/m2K szigetelési értékkel rendelkező ingatlanokat engedélyezhetnek a tervezőasztalon.

Ez azonban csak egy átmeneti szabályozás volt, hiszen 2021-től már 0,22 W/m2K értékre csökkentették a hőszigetelés hatékonyságának mértékét. Ez rendkívül szigorú szabályozás annak fényében, hogy jelenleg a passzívházak esetében is elfogadott a maximum 0,15 W/m2K hőátbocsátási tényező. Mivel a cél alighanem az, hogy a jövőben minden újépítésű ingatlan passzívház legyen, ezért ennek az értéknek a későbbiekben jelentős szigorítása várható.

Hőszigetelő anyagok

A modern építőiparban kifejezetten sok alternatíva létezik arra az esetre, ha megfelelő hőszigetelő anyagot keresünk otthonunkra. Alapvetően három nagy csoportot különböztethetünk meg egymástól ezen a téren, így beszélhetünk:

  • polisztirol-alapú;
  • és gyapot-alapú megoldásokról;
  • valamint speciális hőszigetelőkről is.

Polisztirolok

A polisztirolok jelenleg a legismertebb hőszigetelő megoldásnak tekinthetők az építőiparban. Nem véletlenül, hiszen kiváló ár-érték arányt kínálnak, miközben mindenki számára elérhetők, akik ilyen megoldásban gondolkoznak. A polisztirol-alapú szigeteléseket nevezik más néven hungarocellnek vagy nikecellnek is, az iparágban pedig ezek az úgynevezett EPS és XPS hőszigetelő lapok, melyeket közel sem csak szigeteléskor alkalmaznak, hanem például nyílászárók beépítésekor is nagy hasznukat veszik a szakemberek.

A polisztirol alapja az úgynevezett sztirol, mely egy színtelen, semleges szagú, erős színtörő tulajdonságokkal rendelkező folyadék, egy szénhidrogénszármazék, melyet melegebb éghajlaton élő fák gyantájából nyernek ki. Általános jellemzőjük a vízhatlanság, noha különféle vegyi anyagokban – például acetonban – hatékonyan oldódnak.

A hőszigeteléshez alkalmazott polisztirol lapokat keményített, jellemzően fehér színű sztirolgyöngyökből állítják elő egy speciális folyamat részeként. Ennek során először habosítják az anyagot, majd egy gőzkezelést követően megpuhítják, és meleg hatására felfújják. Az így kialakuló nyomáskiegyenlítés során a sztirolgyöngyökbe levegő kerül, amitől nemcsak a térfogatuk növekszik meg, hanem létrejön kimagasló és közkedvelt hőszigetelő hatásuk is. Az így kapott nyersanyagot gőzöléssel tartósítják és keményítik, majd tömbösítik.

A polisztirol-alapú szigetelőanyagoknak a jelenlegi piacon három nagyobb csoportját különíthetjük el, melyek a következők:

Expandált polisztirol (EPS)

Mondhatni a hagyományos hungarocell, a hőszigeteléshez legtöbbször használt fehér EPS lap, melyet gyöngyös polisztirolból készítenek és táblás kivitelben árulnak. Nagyon széles körben alkalmazható, így nem véletlen, hogy ennyire elterjedt az épületszigetelés világában, hiszen gyakorlatilag bármilyen szerkezet esetén nagyon előnyösen alkalmazható.

Bár táblás kialakításában a gyöngyök között levegőt találunk, azonban az EPS lapok mégsem rendelkeznek kimagasló szellőző tulajdonságokkal, ellenben nagyszerűen szigetelnek. Ezt mérések is alátámasztják, hiszen az expandált polisztirol lapok 0,039 W/m2K hőátbocsátási tényezővel bírnak, ami kifejezetten alacsony.

Mindent a hőszigetelésről

A legtöbbször külső falak homlokzati hőszigeteléseként alkalmazzák, de lapostetők és magastetők esetén szintén kiváló lehet, azonban lényeges szem előtt tartani, hogy a tartós pára vagy nedvesség rontja tulajdonságaikat.

Az EPS lapok piacvezető áron elérhetők a Békás Épker kínálatában. Ha komplett EPS hőszigetelőrendszert keres, azt is megtalálhatja nálunk!

Extrudált polisztirol (XPS)

Az extrudált polisztirol, vagy más néven XPS lap gyakorlatilag hasonló hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, azonban lényegesen magasabb anyagsűrűséggel bír. Ugyanúgy táblás kiszerelésben kapható, mint az EPS, azonban zöldes árnyalatú, egybefüggőbb érzetet kelt, miközben a hőátbocsátási tényezője maximum 0,040 W/m2K.

Mindent a hőszigetelésről

Azért volt szükség a kifejlesztésére, mert a hőszigetelőrendszereken belül gyakran van szükség olyan felületekre, melyek nemcsak jobban ellenállnak a nyomásnak és az ütéseknek, de mindemellett a nedvességet szintén előnyösebben tűrik. Emiatt az XPS lapokat alkalmazzák például a lábazatoknál, a pincéknél, de gyakori lépésálló födémszigetelésként, sőt a nyílászárók beépítésekor egyaránt jelentős szerepet kaphat.

Az XPS lapok kiváló áron megtalálhatók a Békás Épkernél többféle méretben, az alkalmazásukhoz szükséges ragasztóval.

Grafitos polisztirol

A grafitos polisztirol egy újabb típusa a táblás hőszigetelő megoldásoknak. Alapját a hagyományos polisztirol adja, amihez grafitport adnak azért, hogy így növeljék a szigetelőképességet. Hatásfoka annyira jelentős, hogy 20-25 százalékkal képes jobb szigetelési eredményeket felmutatni, mint a hasonló vastagságban alkalmazott EPS lapok.

Mindent a hőszigetelésről

A kapcsolódó U értéke 0,032 W/m2K, ezáltal lényegesen kisebb vastagságban is elegendő alkalmazni ahhoz, hogy ugyanolyan hatást érjünk el vele, mint a hagyományos polisztirollal. Bár grafit van benne, a végeredmény ugyanúgy éghetetlen anyag marad. Hátránya, hogy nagy nyári forróságban vagy erős napsütésben nem lehet dolgozni vele, illetve csak nehezen, mert olyan sok hőt tud magába szívni, hogy az problémát okozhat a ragasztáskor. Ezt a hiányosságát a gyártók különféle felületkezelő anyagok alkalmazásával kísérletezve igyekeznek kiküszöbölni.

A jó minőségű grafitos polisztirol lapok a Békás Épker kínálatában is megtalálhatók, sőt komplett grafitos hőszigetelő rendszerként egyaránt elérhetők.

Gyapotok

A polisztirol mellett nagyon fontos kiemelni a hőszigetelési megoldások közül a gyapotos alternatívákat, melyek közül a leginkább elterjedt a kőzetgyapot és az üveggyapot. Elsődlegesen azért váltak népszerűvé, mert természetesebb alapanyagokból készülnek, mint a polisztirolok, és bár költségesebb megoldások, ellenben ugyanolyan előnyös hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek, miközben jobbnak tekinthetők a hangszigetelés tekintetében, sőt a páraáteresztés terén szintén előnyösebbek.

Kőzetgyapot

A kőzetgyapot központi alapanyaga a bazalt, amit olvasztást követően folyékony halmazállapotban formákba töltenek, majd táblázottan szilárdítanak meg újra. A szigetelőanyag így szinte teljes egészében bazaltszálakból tevődik össze, kötőanyagként legfeljebb némi műgyanta kerülhet bele, melyek elősegítik a szálak rögzülését, illetve víztaszító tulajdonságait egyaránt.

A legtöbbször homlokzati hőszigetelésként alkalmazzák, de tetők és födémek esetén szintén egyre népszerűbb. Nagy előnye, hogy kiváló akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik, tehát nemcsak a hő-, hanem a hangszigetelés tekintetében is előnyös. Ezen felül a házban sem jelentkezik kellemetlen dobozhang – mint az a polisztirolnál gyakran jellemző –, hanem kellemesebb, csendesebb közeg keletkezik tőle.

Mindent a hőszigetelésről

Azon túl, hogy természetes anyag, nagyon egyszerűen vágható és formázható, miközben sokan leginkább azért döntenek mellette, mert lényegesen jobb páraáteresztő tulajdonságokkal rendelkezik, így használata mellett biztosan nem kell aggódnunk a penész vagy a vizesedő falak miatt. Ezen felül kémiailag semleges, tehát nem lép reakcióba más anyagokkal, továbbá tűzálló is, aminek köszönhetően megfelel minden épületszerkezeti szabványnak.

Az üveggyapothoz mérten a kőzetgyapot azért kitűnő, mert térfogata nem zsugorodik, nagyon jól ellenáll a külső mechanikus hatásoknak, miközben tartóssága mellett lépésálló tulajdonságokkal rendelkezik. Ezen felül teljesen víztaszító, tehát nem kell hozzá más szigetelőanyagot alkalmazni, és a hőtágulás sem jellemző rá.

Nézze meg kőzetgyapot kínálatunkat, a Békás Épker kínálatában ugyanis piacvezető áron találhatók a kiváló minőségű Rockwool kőzetgyapot termékek.

Üveggyapot

Az üveggyapot egy speciális szigetelőanyag a gyapotok között, melyet egyre ritkábban alkalmaznak célzottan hőszigetelésre. Az üveg megolvasztásával, majd az így kapott massza centrifugálásával létrejövő kristályos szerkezetű szálakból készül, melyekből gyapjúszerű, puha anyag születik. Kísérőeleme a kvarchomok, valamint néhány egyéb mesterséges adalékanyag, ami képes egyben tartani a szálakat.

Noha a gyapjúszerű kialakításnak köszönhetően kiválóan szigeteli a hőt és a hangot egyaránt, a mechanikai hatásoknak azonban nem túl ellenálló, már a szállítás során is oda kell figyelni rá, hiszen könnyedén összenyomódhat, deformálódhat, lépés- és formaállónak egyáltalán nem tekinthető. A legtöbbször a tetőtereknél és az álmennyezeteknél alkalmazzák, mint hang- és hőszigetelő.

Mindent a hőszigetelésről

Ezen felül az üveggyapot alkalmas lehet vasbeton födémes vagy úgynevezett fedélszékes vasbeton magastetők esetén, de kéthéjú, könnyűszerkezetes lapostetők mellett, valamint fából készült födémek gerendaszerkezete között egyaránt jó megoldás. Mivel üvegből készül, ezért környezetbarát alapanyag, teljes egészében illeszkedik a fenntartható építőanyagok kategóriájába. Nagyon rugalmas, egyszerűen formázható, vágható, porzásra egyáltalán nem hajlamos.

Mivel főként üveg és kvarchomok adják az alapját, ezért a nem éghető szigetelések közé sorolható, így megfelel a tűzvédelmi szempontoknak. Eltérő sűrűségű kivitelben kapható, azonban nem létezik belőle lépésálló típus, ellenben réskitöltésre, homogén felületek kialakításához kifejezetten ideális.

Sok előnyös tulajdonsága ellenére az üveggyapot sajnos nagyon rosszul reagál a nedvességre, óvni kell a víztől és a párától egyaránt. Hőszigeteléshez azért nem a legszerencsésebb, mert ha nem elég vastagon kerül alkalmazásra, akkor a levegő egyszerűen átszivárog rajta, így sokszor van szükség kiegészítő anyagra, például cellulóz hozzáadására. Mivel rugalmas, függőleges alkalmazása nem javasolt, hiszen hasasodik, felgyűrődik, a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóképessége kifejezetten rossz.

Üveggyapotot keres kiváló áron? Kínálatunkban prémium minőségű Isover üveggyapot termékek közül válogathat!

Speciális hőszigetelő anyagok

Amennyiben hőszigetelésről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a ritkábban alkalmazott, vagy csak direkt speciális célokra használt megoldások mellett sem, melyek bizonyos esetekben nagyon jó szolgálatot tehetnek. Lássunk ezekre néhány példát!

PUR hab szigetelés

A poliuretán habot biztosan mindenki jól ismeri, akinek volt már szerencséje építkezéshez vagy lakásfelújításhoz, hiszen ezt a speciális, flakonban kapható, levegő hatására alaposan megduzzadó anyagot sok esetben alkalmazzák, például nyílászárók beépítésekor, de hőszigeteléshez sem rossz döntés. Nyilván nem flakonos kiszerelésben, azonban a PUR hab a tengerentúlon már az egyik legnépszerűbb megoldásnak tekinthető a hőszigetelő alternatívák között, így nem meglepő, hogy felénk is egyre gyakrabban hallani ezirányú felhasználásáról.

Nem véletlenül, hiszen nagyon sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Különösen üregek, gerendaközök, falközök, légüres terek szigeteléséhez ideális, így födém vagy tetőszigeteléshez egyre többször használják. Egyszerű használni, ragacsos, levegőre folyamatosan megduzzadó és megkeményedő alapanyagról van szó, amit úgy kell a helyére fújni, majd ott jellemzően légmentesen képes lezárni a felületeket, akár a néhány milliméteres résekbe is könnyedén behatol.

Mindent a hőszigetelésről

Miután megszáradt és megkötött, egy szagtalan, oldhatatlan alapanyag lesz belőle, ami nem gombásodik, nem öregszik, nem penészesedik és dohosodik, ha nedvesség éri, akkor képes ideális körülmények között kiszáradni, tulajdonságait pedig hosszabb távon is megőrzi. Nem számít veszélyes anyagnak, bontás esetén egyszerű kommunális hulladékként kezelik.

Hátránya, hogy poros felületeken nem alkalmazható, falak hőszigetelésére a jellegéből kifolyólag nem használható, miközben nagyon fontos az utókezelése is olyan helyeken, ahol problémát okozhat az UV sugárzás, hiszen ez a megszilárdult PUR hab egyik legnagyobb ellensége. Felvitel során nagyon lényeges a hőmérséklet, túl hidegben vagy túl melegben nem tud megfelelően kikeményedni, emiatt ugyanolyan nagy alapismeretek kellenek az alkalmazásához, mint a különféle táblás szigetelések használatakor.

Fagyapot

Ritkán alkalmazzák ugyan, de bizonyos esetekben kiváló választás lehet hőszigeteléshez a fagyapot használata, mely jellemzően táblázott kiszerelésben érhető el. Legnagyobb előnye, hogy teljesen természetes alapanyag, ezáltal az építésbiológia tekintetében határozottan sok pozitívum szól mellette, miközben a hőtárolási képessége sem elhanyagolható, de páraáteresztő tulajdonságai miatt a penészesedés miatt sem kell aggódnunk a használatakor.

A legtöbb esetben a tetőtéri beépítések esetén ajánlják a fagyapot szigetelést. Nagyszerű padlószerkezetekhez – akár a lépéshang mérséklése érdekében –, de kiváló, akár többrétegű válaszfalak is készíthetők belőle. Akár vakolva, akár burkolva is alkalmazható, segítségével pedig nagyon jó hanggátló szerkezeteket kaphatunk, miközben akár bennmaradó zsaluként sem vallanak kudarcot, tehát nem feltétlenül csak hőszigetelésre alkalmazhatók, sőt ez a tulajdonságuk inkább csak egy járulékos extra.

Cellulóz alapú szigetelések

Egyelőre szintén a ritkábban alkalmazott speciális hőszigetelési megoldások közé sorolhatjuk, de egyre gyakrabban találkozhatunk a gyakorlatban cellulóz alapuló szigetelésekkel is, melyek nem rosszak vagy jobbak, mint a többi megoldás, ellenben megvan a maguk előnye és hátránya, melyek miatt piaci réskitöltő szerepe van.

Előnye például, hogy a PUR habhoz hasonló megoldás révén teljesen rés-, sőt hézagmentes szigetelésnek tekinthető, miközben teljesen környezetkímélő alapanyag, nem rendelkezik semmiféle egészségkárosító anyaggal, miközben nem szeretik a rágcsálók, és dacára a cellulóz alapnak, nem éghető, ellenben tűz esetén izzik, így ebből a szempontból nem a legszerencsésebb megoldás. Szintén ellene szól a magasabb árkategória, valamint a párazáró tulajdonság, hiszen képes ilyen formában akár nagy mennyiségű víz felvételére is.

Így válasszunk megfelelő hőszigetelő anyagot

Egy hőszigetelés rendszerint életre szóló döntés egy háztartás, egy család, egy ingatlantulajdonos számára, éppen ezért jól meg kell fontolni a döntést, semmiképpen sem szabad elkapkodni a választást. Hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni?

Ne az ár legyen a legfontosabb

A legtöbb lakástulajdonos nagy általánosságban elköveti azt a hibát egy hőszigetelő anyag, illetve egy komplett hőszigetelő rendszer kiválasztásakor, hogy kizárólag a termék árát nézi, ezáltal a legolcsóbb mellett dönt, ami ebben az esetben gyakran a legrosszabb taktika lehet. Az ár ugyanis itt gyakran a minőséget tükrözi, vagyis az olcsóbb hőszigetelő anyagok rendszerint sokkal rosszabb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a drágább megoldások. Érdemes tehát rögtön inkább a középmezőnyből indítani az ismerkedést.

Garancia

Manapság eleve gyanakvásra ad okot, ha egy termékre nem adnak garanciát. Különösen fontos ez a hőszigetelő megoldások kapcsán, hiszen nagyon lényeges, hogy 5-10, sőt 15-20 év múlva is jó szolgálatot tegyenek otthonunkon. Nem véletlen, hogy egyes gyártók ma már akár 25 év garanciát is adhatnak a komplett rendszerekre, ami igencsak nyomós érv lehet a választáskor.

Elérhetőség

Noha a hőszigeteléshez szükséges anyagigény a négyzetméterek miatt egészen pontosan kalkulálható, azonban még így is előfordulhat, hogy a munka során derül ki: szükség lenne néhány csomagra, vagy egy-két extra lapra a munka befejezéséhez. Ilyen esetekben nem hátrány, ha a kiválasztott alapanyagból, illetve az adott gyártó termékéből lesz raktáron, hogy utólag is lehessen rendelni, pontosabban azonnal megvásárolni a kereskedésben.

Légúti betegségek esetén egy fontos szempont

Amennyiben asztmás vagy légúti betegségtől szenvedő illető él a háztartásban, akkor nagyon fontos alaposan megfontolni a hőszigetelés kérdését. Sokan figyelmen kívül hagyják ezt a tényezőt, de egy erős asztmás vagy tüdőbeteg számára egy hagyományos hungarocell hőszigeteléssel gyakorlatilag élehetetlenné tesszük az ingatlant, amire nem árt előre gondolni. Esetükben érdemes lehet jó páraáteresztő megoldásokat választani, például vékonyabb kőzetgyapotot.

Az anyagminőség mellett a kivitelezés is fontos

Sőt, gyakorlatilag inkább ugyanolyan fontos, hiszen nem elég kiválasztani egy jó hőszigetelő rendszert, rendkívül lényeges lesz az is, hogy megfelelő kivitelezőt találjunk ahhoz, hogy a lapokat helyesen felrakja a falra. Ez egyrészt nagyon lényeges a gyártói garancia érvényesítése miatt, másrészt pedig azért is, mert csak kellő gyakorlat és képzettség esetén lehet olyan hőszigetelő rendszert kialakítani, mely mentes a hőhídtól, mindemellett pedig a funkcionalitás terén is kiváló.

Igyekezzünk teljes hőszigetelő rendszert választani

Ha eldöntöttük, hogy milyen alapanyagot választunk otthonunk külső hőszigeteléséhez, nagyon fontos lehet továbbá az is, hogy mindig teljes hőszigetelő rendszert válasszunk magunknak. A megfelelő minőséget és összhatást ugyanis csak az azonos gyártótól származó elemek tudják garantálni, ha innen-onnan összeszedett lapokat ragasztunk a homlokzatra, akkor ott nem várható megfelelő műszaki teljesítmény, sőt rendszergarancia sem.

Hőátbocsátási tényező, hővezetési tényező

Magyarországon különösen jellemző a háztartások esetén, hogy csak azért rendelnek meg egy adott hőszigetelő rendszert, illetve csak azért alkalmaznak hőszigetelést, mert a szomszédnak is van, és nekik is pontosan olyan kell. Mivel mindenki a spórolásra törekszik, ezért gyakran előzetes felmérések, vizsgálatok és egyebek nélkül kerül fel a külső szigetelés a falra, ami a legtöbbször óriási rizikófaktor, hiszen már a tervezéskor figyelembe kellene venni különféle tényezőket.

Ilyenek a falvastagság, a felhasznált építőanyag, a vakolatminőség, az épület elhelyezkedése, a fűtés típusa és teljesítménye, de különösen lényeges tisztában lenni olyan fogalmakkal is, mint a hőátbocsátási tényező, valamint a hővezetési tényező. Sokan azonban erről még a hőszigetelés felhelyezését követően sem mindig hallanak, éppen ezért nagyon lényeges, hogy tisztázzuk legalább ezt a két meghatározást, melyek nélkül nem lehet megfelelő hőszigetelő rendszert kiépíteni, illetve tervezni.

Hőátbocsátási tényező

A hőátbocsátási tényező a híres-neves U-érték, amiről a világhálón annyit beszélnek, a kivitelezők egy része pedig rendszeresen csak legyint a hallatán, márpedig lényeges dolog a hőszigeteléskor. Az U-érték határozza meg ugyanis a hőátbocsátási tényezőt, vagyis azt a tulajdonságot, hogy az épület milyen hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik. Konyhanyelven: mennyire engedi el például a téli szezonban a fűtés során keletkező hőt.

Ezzel a számadattal kiválóan lehet – illetve a legtöbbször sajnos csak lehetne – érzékeltetni azt, hogy egy ingatlan a szigetelés előtt milyen állapotban volt ezen a téren, illetve a rendszer kiépítésével mennyit javult a helyzet. Komplett kalkulációk és számítások végezhetők a segítségével, melyeknek hála akár az is kiszámolható lenne, hogy a beruházás milyen gyorsan térülhet vissza a megrendelő számára.

A tényező lényeges abban is, hogy kiszámoljuk a hőveszteség nagyságát, hiszen ezt jellemzően a külső és a belső hőmérséklet, a falfelület mérete, valamint az U-érték szorzata adja meg.

Hővezetési tényező

Szintén rendkívül lényeges tulajdonság a hőszigetelő rendszerek, illetve ezúttal a hőszigetelő alapanyagok kapcsán a hővezetési tényező, amit sok esetben hívnak csak egyszerűen alfa-értéknek. Ez a szám adja meg, hogy a kiválasztott építőanyag milyen hőszigetelési képességgel rendelkezik. Minél kisebb értéket mutat ezen a téren az anyag, annál jobb a hőszigetelési tulajdonsága, amit többek között természetesen a beépítési mód és a méretek is nagyban befolyásolnak.

A hőszigetelés vastagsága

Alighanem a leggyakoribb és legjellemzőbb kérdéskör a hőszigetelés kiépítésekor, hogy milyen vastagságú rendszert érdemes választani otthonunkra annak érdekében, hogy a végeredmény kellő mértékben kielégítse az igényeinket?

Ami a leglényegesebb ezen a téren, hogy soha ne fogadjunk el ajánlatot olyan kivitelezőtől, aki számítások nélkül, az alaposabb vizsgálatok mellőzésével állapítja meg a hőszigetelés vastagságát, hiszen annak hosszabb távon rengeteg kellemetlenség lehet a vége, lévén minden lakóház más ebből a szempontból.

A hetvenes évek óta épült lakóházak többségét szigetelni kell

Lényeges kitétel a hazai lakáshelyzet kapcsán, hogy a hetvenes évek óta felépült lakóházak zöménél a hőszigetelés elengedhetetlen. Ezek ugyanis már nem tömör téglából készültek, így a kilencvenes évekig bezárólag jellemzően nagyon gyenge hőszigetelési tényezővel rendelkező B30-as téglákból, illetve kohósalak és gázbeton téglából építették őket, melyek viszonylagosan olcsók voltak ugyan, de a szigetelés szempontjából elhanyagolható tulajdonságokkal rendelkeztek.

Míg a régi házak esetén teljes egészében a tulajdonos határozza meg, hogy mikor és milyen mértékű szigetelés kerüljön otthonára, addig a manapság épülő ingatlanoknak már központi EU-s szabályozásnak kell megfelelniük. A most épülő családi házaknál tehát nemcsak kötelező a hőszigetelés, de a hővezetési tényezőt a kivitelezéskor fontos 0,24 W/m2K értéken tartani.

Ez természetesen csak a kötelezően teljesítendő érték, a jó kivitelezők azonban ennél jellemzően kisebb értékeket céloznak meg az építkezés során, hiszen az energiaárak a jövőben tovább emelkednek majd. A fűtés és a hűtés költségeinek csökkentése, valamint a környezetkímélő tendenciák erősítése miatt így a legtöbbször 0,20 W/m2K érték alá mérsékelik a hővezetési tényezőt.

Milyen vastag szigetelésre van szüksége ehhez egy régi lakóháznak?

Az új ingatlanok zömét általában generálkivitelezők végzik, akik külön szakemberrel gondoskodnak az ideális hőszigetelés vastagságáról és minőségéről, de régi lakóháznál nekünk is lényeges lehet tisztában lennünk a legfontosabb tudnivalókkal. Az ugyanis önmagában nem elegendő, hogy jó minőségű szigetelőanyagot választunk, hiszen hiába döntünk a legdrágább mellett, ha elégtelen vastagságban kerül fel a falra, akkor értelemszerűen az egész csak ablakon kidobott pénz lesz.

Sokan úgy vélekednek a téma kapcsán, hogy minél vastagabb a hőszigetelés, annál jobb. Ez azonban hatalmas tévedés, hiszen az eltúlzott szigetelőrendszerek is rengeteg kárt okozhatnak. Amennyiben egy régi téglaépület esetén szeretnénk elérni a 0,24-es hővezetési tényezőt, akkor a hagyományos hungarocell szigeteléssel legalább 14 centiméteres vastagságban kell gondolkozni, de a grafitos szigetelőanyag esetén is legalább 10 centiméterrel számolhatunk majd.

Amennyiben ennél is jobb hővezetési tényezőt szeretnénk, így például a modern lakóházakra jellemző 0,17 W/m2K értéket akarunk biztosítani otthonunk számára, akkor a hungarocell hőszigetelésből legalább 22 centiméternyit kell felhordanunk a homlokzatra, grafitos hőszigetelőanyagból pedig legalább 16 centimétert. Amennyiben a polisztirol helyett inkább kőzetgyapottal szigetelnénk otthonunkat, akkor ugyanazok a méretek érvényesek, mint a grafitos hungarocellnél.

Hol a határ a hőszigetelés vastagságában?

Noha volt idő, amikor a 3-4 centiméteres vastagságú hőszigetelő rétegek is elegendők voltak ahhoz, hogy egy lakás rezsiköltségeit alacsonyan tartsák – akkoriban még olcsóbb volt a fűtés –, azonban az utóbbi években egyre inkább szigorodtak az előírások, így ma már a rendeletek minimum 10-16 centiméter vastagságú hőszigetelés alkalmazását írják elő. Sőt, a régi B30-as téglaházak esetén a 20+ centiméter extra burkolat alkalmazása sem ritka.

Hogy hol a határ, illetve a maximum ezen a téren? Alighanem 20 centiméternél, hiszen ennél vastagabb szigetelés csak passzívházakra kerül, azonban az ilyen ingatlanok minden tekintetben saját megoldásokat igényelnek építészeti szempontból, tehát a legtöbbször 20-22 centiméternél vastagabb hőszigetelést már nem érdemes hagyományos téglaépületre tervezni. Az ennél vastagabb szerkezeteknek a biztonságos felhelyezése és rögzítése is okozhat problémákat.

A helyes hőszigetelési rétegrendről

Egy hőszigetelő rendszer csak akkor tud megfelelően működni, ha betartották a kivitelezés során a megfelelő rétegrendet. Sokan úgy gondolják, hogy egy ilyen szisztéma csak a lapok felragasztásáról szól, azonban ennél lényegesen többről van szó, és az alábbiakban a rétegrend ismertetésével el is mondjuk, hogy miért!

Indítóprofil alkalmazása

Minden hőszigetelő rendszer minőségének a biztosítéka a megfelelő előkészítés. Fontos, hogy a falszerkezet tiszta és pormentes legyen, illetve olyan felülettel rendelkezzen, ami nem szívja a nedvességet, hanem ideális kötést tud majd biztosítani a ragasztónak. Hogy vakolt felületre vagy közvetlenül a téglára kerülnek felragasztásra a hőszigetelő lemezek, azt sok esetben figyelmen kívül hagyják, azonban határozottan előbbi a szerencsésebb alternatíva, hiszen kisebb ragasztóigénnyel lehet haladni, az egyenletes falszerkezetre pedig könnyebb felhordani a szigetelést.

Noha sok esetben rögtön a hőszigetelőlemezek ragasztásával indul a rendszer kiépítése, azonban ennél fontosabb a vezetőlécek, illetve az alumínium indítóprofilok alkalmazása. Ezekre azért van szükség, mert megfelelő beállítás esetén garantáltan derékszögben tudunk majd haladni a táblákkal, ami a kialakítás minőségének tekintetében elengedhetetlen. Az indítóprofil helyett sokan alkalmaznak üvegszövetháló csíkot, ami szintén jó döntés lehet, ellenben az alumínium léccel lényegesen egyszerűbben tudunk majd dolgozni.

A hőszigetelő lapok felragasztása

A megfelelően beállított és helyesen rögzített indítóprofilok kialakítását követően megkezdődhet a hőszigetelő lapok felragasztása. Ehhez különféle zsákos ragasztók állnak a kivitelezők rendelkezésére, melyeket csak a csomagoláson feltüntetett mennyiségű vízzel kell csomómentesre keverni, majd a használat előtt egy kicsit pihentetni. Lényeges, hogy a ragasztás előtt a felületnek kellően szilárdnak kell lennie, ha pedig szükséges, akkor mentesítsük a zsíros szennyeződésektől, a portól, a festéktől és a szerves anyagoktól is.

A ragasztót nem a falra, hanem a hőszigetelő táblákra kell helyezni. Ehhez a kivitelezők gyakran eltérő módszert alkalmaznak. Sok esetben elegendő a pogácsás megoldás, de a legszerencsésebb, ha a központi helyeken 4-8 ragasztópogácsával, illetve a táblák szélein, különösen a sarkain folyamatos ragasztóval dolgozunk, ügyelve arra, hogy a felhelyezés egyenletes legyen.

Fontos, hogy a bekevert ragasztót minden esetben fel kell használni legalább 2 órán belül, és semmiféle adalékanyagot nem szabad hozzákeverni, mint ahogyan a már kötésnek indult massza felhígítása sem szerencsés, hiszen az meggyengítheti a hőszigetelés rendszerét. A felhelyezéskor ügyeljünk arra, hogy a lemezeket mindig kötésben és hézagmentesen ragasszuk, méghozzá az egyik alsó sarokból folyamatosan felfelé haladva.

Aprólékos, sok gyakorlatot és odafigyelést igénylő munka ez, hiszen folyamatosan ügyelnünk kell vízmértékkel a felragasztott lapok síkpontosságát, de azt is, hogy a hézagokba ne kerüljön ragasztó, hiszen ezzel megakadályozzuk a szélek kellő pontosságú illesztését.

Dübelezés

Kritikus pont, amit nagyon sok kivitelező kihagy! Ne hagyjuk lebeszélni magunkat a dübelezésről, hiszen hiányával a hőszigetelő felület rendkívül gyenge lesz, a lapok néhány év után megmozdulnak, a rendszer megbomlik és problémák egész sora jelentkezik. A dübelekkel azt biztosítjuk, hogy a ragasztás mellett a hőszigetelő lapok sokkal stabilabban álljanak a felületen.

A folyamathoz laponként legalább négy, legfeljebb nyolc úgynevezett tárcsás dübelt kell alkalmazni, ami a falszerkezethez tudja rögzíteni és húzni a hőszigetelő lapokat. Lényeges, hogy a megfelelő mélységű befúrás mellett a dübelek tárcsafejét eltüntessük a szigetelt felületben, az ne érintkezzen majd a vakolással, mert sok apró hőhíd keletkezhet ezzel.

Üvegszövetháló beágyazása

A ragasztás és a dübelezés után a homlokzatra felhelyezett hőszigetelőlapokat mindig üvegszövethálóval kell ellátni, hogy ezzel egységes felületet kaphassunk. Ehhez is zsákos ragasztót kell alkalmazni, amit elegendő lehet kikeverni a csomagoláson feltüntetett mennyiségű vízzel, majd rögtön ragasztható lesz vele a háló. A folyamat részeként ezúttal a táblák felületére vékonyan felvisszük a ragasztót, majd a még friss és nedves anyagba dolgozzuk bele feszesen, gyűrődésektől mentesen az üvegszövethálót.

Fontos odafigyelni ezen a téren arra, hogy a toldásoknál a háló legalább 10 centiméteres átfedésben legyen. Az üvegszövethálót úgy kell bedolgozni a ragasztóba, hogy teljesen eltűnjön benne, vagyis minden esetben szükség lehet még némi extra simításra. Ha a rácsos szerkezet átlátszik a felületen, a kialakítás rossz.

Fontos a hálózáskor odafigyelni a sarkokra és az élekre. Ezek kritikus pontok a hőszigetelésnél, hiszen könnyen sérülnek, emiatt vagy dupla hálót alkalmazunk, vagy jobban járunk, ha erősített hálós élvédőt használunk. A ragasztó általában 24-48 óra alatt teljesen megköt, száradás után pedig a felületet csiszolni kell, hogy az egyenetlenségek eltűnhessenek.

Alapozás és vékonyvakolat

Bár maga a hőszigetelő rendszer a hálózással elkészült, ugyanakkor ez még nem végleges felület, hiszen legalább egy vékonyvakolat felhordására szükség lesz a tartósság és az esztétikus megjelenés miatt.

Ehhez előbb a teljes felületet alapoznunk kell. Használjunk direkt erre a célra alkalmazott mélyalapozót, amit a legegyszerűbben hengerrel tudunk felvinni, de az ecset is jó megoldás lehet, ha oda tudunk figyelni az egyenletességre. Fontos, hogy ha színezett vakolatot szeretnénk felvinni, akkor mindig használjunk ehhez színazonos alapozót is, máskülönben a végeredmény árnyalata nagymértékben eltérhet.

Ha az alapozó megszáradt a felületen, közvetlenül a felhasználás előtt gépi erővel alaposan át kell keverni a vakolatot, melyet rozsdamentes kézi simító segítségével kell felvinni a felületre. Fontos, hogy ebben még lehetnek egyenetlenségek, ezért a megfelelően sima felület eléréséhez a vakolatot nedves állapotában műanyag kézi simítóval dörzsöljük el.

A vakolás kapcsán rendkívül lényeges, hogy egy adott felületen mindig megszakítás nélkül dolgozzunk, tehát saroktól-sarokig haladjunk, illetve ugyanazon a napon készült, megegyező gyártási számú vékonyvakolatot alkalmazzunk a munkához, ellenkező esetben kellemetlen árnyalati eltérések várhatnak ránk. A folyamatot nem szerencsés tűző napsütésben végezni, ezért mindig inkább árnyékos oldalon dolgozzunk az esztétikus végeredmény érdekében.

Ha vakolóanyagunk megmaradt, azt minden esetben jól lezárva, eredeti csomagolásában, száraz és hűvös helyen tároljuk, fagytól és hőségtől védett közegben ugyanis 12 hónapig felhasználható marad.

A hőhíd

Kifejezetten gyakran hallhatunk a hőszigetelő rendszerek esetén az úgynevezett hőhíd kialakulásáról. Ez nemcsak valós probléma, hanem gyakrabban előfordulhat, mint gondolnánk, a legnagyobb baj pedig ezzel kapcsolaton az, hogy akár a teljes hőszigetelőrendszert tönkreteheti, sőt otthonunk komfortszintjét is drasztikusan leronthatja, vizesedő, penészesedő falakat eredményezhet.

A hőhíd hátterében az esetek döntő többségében helytelenül kivitelezett szigetelőrendszer áll. Ezért sem szabad félvállról venni a megfelelő kivitelező bevonását a munkába, hiszen a hőhíd gyakorlatilag olyan a szigetelt felületen, mintha az egyik ablaknyílásba elfelejtettünk volna nyílászárót tenni. A jelenség legnagyobb problémája, hogy megjelenésével a falszerkezet bizonyos részei lehűlnek, ettől pedig a pára ahelyett, hogy áthaladna a teljes rendszeren, inkább kicsapódik a falon. Ez kezdetben vizesedést, penészesedést, később kellemetlen szagokat, majd a fal szerkezeti romlását eredményezheti.

A legtöbbször a hőhíd kettő vagy több olyan elem találkozásánál alakul ki, melyek eltérő hővezetési tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért hőhíd például a legtöbb áthidaló vagy a betonkoszorú, és ezért látják el őket jellemzően extra szigeteléssel. Beszélhetünk mindemellett geometriai hőhidakról is, melyek a falsíkok találkozásánál, vagyis a sarkoknál nagyon nehezen elkerülhetők.

Mindent a hőszigetelésről

Fontos, hogy teljesen hőhídmentes épület nem létezik, azonban hatásukat minimalizálhatjuk. A nyílászárók is egyfajta hőhídak, ellenben alternatíva nem kapcsolódik hozzájuk. Amennyiben a frissen felvitt szigetelésben keletkezne ilyen elváltozás, és az állandó penészesedést okoz, mindenképpen kérjük szakértő tanácsát, hiszen a jelenség magától nem múlik el, az esetek többségében valamilyen beavatkozásra lesz szükség, melynek extra költségei attól függnek, hogy a kivitelező mennyire rontotta el korábban a szigetelőrendszert, hiszen a hőhíd többnyire kivitelezési hibából származik.

Gyakran ismételt kérdések

Mennyi idő alatt térül meg a hőszigetelés?

Bár ez a kérdés nagyon gyakran foglalkoztatja az embereket, azonban mégis rendkívül nehéz válaszolni rá, hiszen megannyi tényező befolyásolja a megtérülést. Az érték kiszámításakor ugyanis nem lehet csak a hőszigetelést alapul venni hozzá! Befolyásolja az eredményt a meglévő falszerkezet állapota, hogy milyen téglából készült, hogy milyen az épület fekvése, hogy milyen teljesítményű és hátterű fűtőrendszer található az ingatlanban, de még az is, hogy milyenek a nyílászárók.

Fontos tudni, hogy a hőszigetelés minden esetben megnöveli az ingatlan értékét, ezáltal a befektetett pénzünk gyakorlatilag nem vész el, csak átalakul. A fűtési és hűtési költségek csökkenésével pedig legfeljebb 5-6 évre van szükségünk ahhoz, hogy a befektetett összeg megtérüljön. Ez régebbi ingatlanoknál akár sokkal gyorsabban is megvalósulhat, újabb építésű házaknál viszont némileg kitolódhat, de az biztos, hogy hosszabb távon csak nyerhetünk a hőszigeteléssel.

Mennyire tud lélegezni a ház a hőszigetelés alatt?

Rendkívül gyakori kérdéskör a hőszigetelés kapcsán, hogy a falszerkezet mennyire tud lélegezni a vastag polisztirol vagy gyapot alatt. A helytelenül kivitelezett hőszigetelés esetén ez valós probléma lehet, hiszen a hőhíd és a dunszthatás miatt akár komoly károk keletkezhetnek a téglafalakban is, de normál esetben, megfelelő minőségű alapanyag és felhelyezés esetén nem lehet belőle probléma.

Ennek az oka leginkább az, hogy a lakásban keletkező párának csak nagyon kis százaléka távozik normál esetben a falakon át – a többség a nyílászárókon, vagy szellőztetéssel jut ki a belső helyiségekből. Ez akkor jelent valós veszélyt, ha a házban valamilyen okból kifolyólag nagyon párás a levegő, és fontos a falak szellőzése. Ilyenkor a polisztirol szerkezetek valóban nem szerencsések, ellenben a kőzetgyapot jó alternatíva lehet, hiszen kimagasló páraátbocsátási tényezővel rendelkezik, így teljes egészében elkerülhető vele a dunszthatás kialakulása.

Mikor javasolt polisztirol helyett kőzetgyapot szigetelés alkalmazása?

Leginkább akkor, ha egy jól szellőző, lélegző rendszert akarunk, mely a hőszigetelés mellett a hangszigetelés tekintetében is jobb tulajdonságokkal rendelkezik majd. Mivel jobb páraáteresztő, mint a polisztirol, ezért minden esetben ilyen megoldás javasolt frissen épült falszerkezetekre, hiszen a habarcsok víztartalma hónapokig megmaradhat, a száradás során pedig gondot okoz egy hermetikus szigetelés.

Szintén a kőzetgyapot a jó megoldás abban az esetben, ha vályogházat szeretnénk szigetelni. Bár a vályog az egyik legjobb természetes szigetelő, azonban sokan mégis ragaszkodnak az extra burkolathoz. A polisztirol ilyen esetben teljesen alkalmatlan, a vályognak ugyanis megfelelő szellőzést kell nyújtani, amit csak a kőzetgyapot képes biztosítani számára.

Milyen káros anyagokat bocsáthat ki magából egy hőszigetelés?

Jellemzően semmilyent. A forgalomba engedett hőszigetelő rendszerek, illetve alapanyagok minden esetben alapos vizsgálatnak lettek alávetve az engedélyeztetés előtt, így ha megbízható gyártót választunk, normál esetben semmilyen káros anyagot nem bocsáthat ki magából a rendszer. Amennyiben mégis bizonytalanok lennénk, válasszunk természetes alapanyagból készült megoldásokat.

Kőzetgyapot vagy polisztirol hőszigetelést válasszunk?

Nincs olyan ingatlantulajdonos, aki ne tenné fel magának ezt a kérdést a kivitelezés megkezdése előtt. A legtöbb esetben azonban az ár lesz a döntő tényező, és amennyiben kiderül, hogy a polisztirol – gyakran lényegesen – olcsóbban kivitelezhető, már nem is marad többé kérdés, hogy melyik mellett döntsünk.

Amennyiben ugyanis nincs speciális tűzvédelmi előírás, vagy nem szükséges valamiért kimagasló páraáteresztő értékkel rendelkező burkolatot elhelyezni a homlokzaton, akkor többnyire a polisztirolt választják az emberek. Ennek az oka nem más, minthogy a kőzetgyapot szigetelések gyakran két-háromszor drágábbak, azonban ennek a különbségnek természetesen megvan a maga oka.

A kőzetgyapot ugyanis bár nem szigetel jobban – csak a megfelelő vastagságra kell odafigyelni, hiszen az viszont tény, hogy gyapotból elegendő vékonyabb felületet alkalmazni ugyanazért az eredményért –, ellenben magasabb tűzvédelmi osztályba sorolandó, és a szellőzés tekintetében szintén előnyösebb tulajdonságokat tudnak felvonultatni. Ezen felül jobb lesz tőle a lakás hangszigetelése, de fontos tudni róla, hogy nemcsak az alapanyag drágább, a felfogatásuk is körülményesebb – költségesebb –, mert maguk a lapok lényegesen nehezebbek.

Mivel lehet elkerülni, hogy a hőszigetelt házban megjelenjen a penész?

A legfontosabb, hogy a hőszigetelő rendszer helyes kialakítást kapjon, hiszen egy rossz szisztémával teljes egészében tönkretehetjük otthonunkat, méghozzá szerkezetileg és komfortügyileg egyaránt. Amit lényeges tudni, hogy hőszigetelés után biztosítani kell a ház rendszeres szellőzését. Ez napi két-három alapos szellőztetést jelent, vagy egy komplett szellőzőrendszer kiépítését. Ez utóbbi kapcsán sok esetben elegendő lehet az ablakok tokjába beépített légnyílás is. Ha a légcsere folyamatos, akkor a penészesedés esélye megfelelő kialakítás esetén nullára redukálható.

Az alulról nedvesedő falazatra is tehető hőszigetelés?

Tehető, de nem ajánlott mindaddig, amíg valamilyen utólagos beavatkozással, egy alapos vízszigeteléssel a vizesedés problémája nem szűnik meg, és ezt követően is lényeges odafigyelni a jobban szellőző megoldások alkalmazására. Ha egy vizesedő falra teszünk hőszigetelést, a falazat jellemzően nem tud majd szellőzni, sem folyamatosan megszáradni, a nedvesség így felgyülemlik, amitől kellemetlen esztétikai és szerkezeti hibák jelentkezhetnek, melyek hosszabb távon lakhatatlanná teszik az ingatlant.

Mennyire tartós a hőszigetelés?

Egy megfelelően kivitelezett hőszigetelő rendszerhez normál körülmények között legalább 20-25 évig biztosan nem kell hozzányúlni. Maga a szigetelőfelület ennek az intervallumnak a sokszorosát is képes kibírni a szakértők szerint abban az esetben, ha a külső vakolat 10-15 évente megfelelő kezelést kap, tehát nem engedjük, hogy nedvesség, fagy vagy UV sugárzás érje közvetlenül a szigetelőlemezeket.

Mennyit veszít képességéből az évek során egy hőszigetelő rendszer?

Ha megfelelő minőségű alapanyagot választottunk hozzá, és a kivitelezés is megfelel az előírásoknak, akkor a hőszigetelő rendszer képessége több év után sem romlik meg. A maihoz hasonló hőszigetelő megoldások között már találkozhatunk 30-40 éves, vagy annál is idősebb konstrukciókkal, melyek kapcsán egyáltalán nem beszélhetünk minőségromlásról.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni, hogy ne legyen hőhíd a szigetelésben?

Egy dolgot nagyon fontos megjegyezni ezen a téren: nincs olyan ingatlan, ahol ne lenne hőhíd. A jelenség szigetelés után és szigetelés előtt is tapasztalható, hiszen relatív- és geometriai hőhidak mindig maradnak, elkerülhetetlenek, legfeljebb csak csökkenthető a jelenlétük. Esetünkben a hőszigeteléskor keletkező hőhíd okozhat nagy gondot, melyet a megfelelő szakemberek és kivitelezők alkalmazásával tudunk a legegyszerűbben elkerülni, akik a kellő tudás birtokában vannak ahhoz, hogy alaposan felmérjék otthonunk sajátosságait.

Miért ajánlják egyre többször a grafitos polisztirol hőszigetelést?

Közel sem azért, mert sokkal jobb hőszigetelő rendszer építhető belőle, inkább azért, mert a hagyományos EPS lapokhoz mérten bár némileg drágább, azonban nem kell olyan vastagon alkalmazni, így sokkal ízlésesebb, esztétikusabb hőszigetelések kivitelezhetők az épületeken.

A salétromos téglafalak is hőszigetelhetők?

Nem, amíg a probléma megszüntetésre nem kerül! A salétrom megjelenése a tégla sóinak kicsapódását jelenti, ami száraz közegben nem fordul elő, csak valamilyen nedvesség hatására. Ennek minden esetben utána kell járni, szükség esetén megszüntetni. A salétromos téglákat fontos megfelelően lekezelni, esetenként cserélni, majd kiszáradásukat követően a felület minden gond nélkül hőszigetelhető.

Miért fontos a lábazat szigetelése?

Sokan hajlamosak kihagyni a sorból a lábazat szigetelését, holott nagyon fontos eleme egy ingatlan komplett hőszigetelésének. A lábazat ugyanis extra burkolás nélkül hőhidat képez, ami rontja a rendszer hatását, ezzel együtt a belső komfortot. A lábazati szigetelés nemcsak hasznos, hanem esztétikailag sem rossz választás!

Lehet-e bővíteni újabb szigeteléssel egy meglévő szigetelést?

Egyre gyakoribb kérdéskör, hiszen korábban csak vékonyan dolgoztak az extra hőszigetelésekkel a szakemberek, így sok helyen csak 4-5 centiméter burkolat került a homlokzatra, miközben ma már a 15-20 centiméter sem ritka. Ez nyilván extra hőszigetelő hatást jelentene, ezért sokakban felmerül a kérdés, hogy a meglévő rendszer bontása nélkül van-e lehetőség extra szigetelőréteg felhordására?

Noha nem lehetetlen, azonban ez minden eddiginél szigorúbb bevizsgálást igényel, miközben az extra rétegek felhelyezése is speciális eszközöket, nagyobb szakértelmet kíván. Fontos például a meglévő alapfelület minősítése és felmérése, hiszen sok esetben előfordulhat, hogy nem alkalmas újabb rétegek fogadására. Ilyenkor csak a régi réteg eltávolításával tehető fel vastagabb hőszigetelés.

Kizárólag rendszerben érdemes hőszigetelni a házat?

Határozottan! Nemcsak a hőhidak elkerülését redukálhatjuk ezzel minimálisra, de mindemellett rendszerben sokkal kedvezményesebben tudunk beruházni a hőszigetelésre, illetve a megfelelő garancia miatt is lényeges alternatíva lehet.

Mennyire rugalmas felület a homlokzati hőszigetelés?

Alapvetően egy szilárd héjazatról beszélünk, azonban megfelelő ragasztó használatával meglepően nagy hajlítószilárdságú felületek képezhetők ilyen formában, mely nagyobb erőhatásokat is képes könnyedén elviselni. Egy homlokzati hőszigetelésen tehát normál esetben nem keletkezhetnek repedések. Amennyiben mégis, akkor nagyon súlyos statikai hiba van az épülettel – azaz jelentősen megsüllyedt –, esetleg a hőszigetelés során súlyos hibát vétettek.

 

Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.

Kapcsolat

Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket