Milyen hőszigetelést válasszunk magunknak?

A megfelelő hőszigetelés kiválasztása alapjaiban befolyásolja otthonunk komfortját és fűtési költségeinket is.

Az ideális hőszigetelés kiválasztása

Ez természetesen nemcsak hazánkban, hanem a világ más országaiban is jellemző, így homlokzatszigetelés előtt egészen gyakori kérdés, hogy melyiket válasszunk a legjobb ár- érték arány érdekében?

A témával kapcsolatban nagyon fontos tudni, hogy a hőszigetelés egy rendkívül összetett folyamat, ami minden esetben jelentősebb mértékű körüljárást igényel. Ha tehát ön azt várja, hogy a címben elhangzó kérdésre egy határozott választ fog kapni, akkor bizonyára csalódni fog, méghozzá a maga érdekében, hiszen a hőszigetelés témáját alaposan körbe kell járni, ezáltal legalább három kérdésre választ kell adni a végleges döntés előtt. Ez a három kérdés pedig a következő:

Külső vagy belső hőszigetelést szeretnénk?

A lakóépületek falai a közhiedelemmel ellentétben nemcsak kívülről, hanem belülről is szigetelhetők. Bár az esetek többségében nyilván a külső hőszigetelés ajánlott, vannak helyzetek, amikor ez nem kivitelezhető. Ilyenkor kénytelenek vagyunk a belső térből elvenni néhány centimétert annak érdekében, hogy a lakás a téli és a nyári időszakban egyaránt kellemesebb belső hőmérséklettel rendelkezzen.

Ha viszont tehetjük, akkor mindig inkább a külső hőszigetelést válasszuk! Ennek az oka az, hogy a belső szigetelést csak kellő körültekintéssel lehet alkalmazni, máskülönben könnyen előfordulhat, hogy a fal és a felhordott réteg között párakicsapódás jön létre, ami a teljes falszerkezetet átnedvesíti, így rövidtávon penész és kellemetlen szagok, hosszabb távon pedig a falszerkezet károsodása és a hőszigetelés elmállása várható.

Mivel történjen a hőszigetelés?

A homlokzatok külső hőszigetelésére többféle alapanyagot használhatunk. A legáltalánosabb és leghatásosabb minden esetben a szálas alapanyagokból készült táblás hőszigetelés – mint amilyen például a kőzetgyapot, mely az egyik legnépszerűbb szigetelőrendszer –, ami jelentős mértékben csökkentheti pluszban egy lakás zajszintjét, de használhatók műanyag habok is ebből a célból, sőt ma már hőszigetelő vakolatok egyaránt léteznek a piacon. Utóbbiakat azonban legfeljebb kiegészítő célzattal vegyük figyelembe a választáskor, mert hőszigetelő hatásuk erőteljesen megkérdőjelezhető, amit nagyszerűen alátámasztanak a tények, miszerint egy mindössze 5 centiméteres polisztirolhab alapú hőszigetelés hatását csak 20 centiméteres vastagságú perlittel lehetne reprodukálni.

A jó választás tehát a külső homlokzat esetében a szálas anyagból vagy műanyag habból készült szigetelés. Hogy melyik a jobb, azt nehéz lenne eldönteni, így ítélethozatal helyett inkább lássuk a két alternatíva tulajdonságait és sajátosságait.

A szálas anyagból készült hőszigetelők külső homlokzat esetében a kőzetgyapot lapok, melyeket víztaszító réteggel bevont, szálakká finomított természetes kőzetből készítenek. Nagyszerű hőszigetelő hatásuk és páratlan tartósságuk mellett kiváló páraáteresztő tulajdonsággal rendelkeznek, hátrányuk azonban, hogy jellemzően drágábbak, mint a többi megoldás, és súlyuk miatt masszív felerősítési rendszert igényelnek. Éppen emiatt a kőzetgyapotot nagyon ritkán alkalmazzák lakóházakon, de középületeken kifejezetten gyakran, hiszen hőszigetelési tulajdonságai mellett maximálisan megfelel az aktuális tűzvédelmi előírásoknak is, lévén kis túlzással egy éghetetlen anyagról beszélünk.

Mivel a kőzetgyapot drága, hazánkban a legtöbb esetben duzzasztott polisztirolhabból álló hőszigetelő lapokat alkalmaznak homlokzati hőszigetelésre. A röviden csak EPS lapoknak nevezett szigetelésről sokáig az a tévhit élt, hogy megfogják a párát, ezáltal dunszthatást eredményezve penészessé, párássá teszik a lakások levegőjét, de ezt a legutóbbi kutatások, illetve a gyakorlat teljes egészében megcáfolta. Az EPS leginkább alacsony ára és ehhez mérten jó hőszigetelési tulajdonsága miatt vált népszerűvé, ami mellett egy nagyon könnyen megmunkálható alapanyagról beszélünk, méghozzá olcsó és hatékony szereléstechnika társaságában. Homlokzati hőszigeteléshez a legtöbb esetben az EPS-80 jelölésű lapokat alkalmazzák – könnyen felismerhetők a táblák keskeny végén elhelyezett piros csíkról –, de a falszerkezetek alacsonyabb részein a nagyobb nyomószilárdsággal rendelkező EPS-200 lapok alkalmazása is gyakoribb.

Milyen vastagságban történjen a hőszigetelés?

A fentiek alapján tehát levonhatjuk a következtetést: a homlokzati hőszigetelés legjobb ár- érték arányú megoldása egy lakóépületen a polisztirolhabból készült EPS lap. A választás és a felszerelés előtt így már csak egyetlen kérdést kell megválaszolnunk a témához kapcsolódóan, mégpedig azt, hogy milyen vastagságban kell felhordani ezt a külső szigetelést? Ez az érték az utóbbi években jelentős mértékben változott, méghozzá az energiaárak emelkedésével, illetve a különféle lakossági programok előírásaival, amelyek megszabták az úgynevezett hőáteresztő képességet.

Ennek az ajánlott értéke korábban 0,7 W/m2K-ra lett meghatározva, amihez téglaépületeknél elég volt a 3-5 centiméteres szigetelés, de miután az értéket 0,3 W/m2K-ra csökkentették, manapság ez a vastagság már egyetlen esetben sem helytálló. Az ESP lapokból ugyanis korszerű, szigetelő falazóblokkoknál is legalább 6-7 centiméteres vastagságot kell elérni a szigeteléskor, és míg a régebbiek esetében sem kevesebb ez az érték 8-9 centiméternél, addig a tömör tégla- és betonfalaknál a 10-12 centiméter is indokolt lehet. Természetesen alkalmazható vastagabb szigetelés is, amivel egy bizonyos mértékig még tovább növelhetjük a fűtési energia megtakarításának mértékét, de ennek szükségességéről mindig kérjük szakértő véleményét.

Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.

Kapcsolat

Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket