Így javíthatjuk a fagykárt szenvedett felületeket

Mindent a fagykáros felületek javításáról

Ha az ember meghallja a fagykár kifejezést, akkor gyakran a gazdákra, az elfagyott gyümölcsösökre gondol, ami nem véletlen, hiszen számukra óriási kárt tud okozni a szokatlanul hideg időjárás – különösen bizonyos időszakokban. A fagy azonban közel sem csak a mezőgazdaságban idézhet elő problémákat, hanem a családi házak közelében legalább olyan sok kellemetlenséget tud előidézni, ami károsíthatja közvetlenül a felületet, de akár sokkal mélyebbre is hatolhat, így a szerkezetben egyaránt kárt tehet.

Miért fontos javítani a fagykárt?

Bármelyik eshetőség is álljon fenn, a fagykárok javítása minden esetben elhanyagolhatatlan feladat a tulajdonosok részéről, mert az ilyenkor keletkező repedések, rések, foltok és egyéb lepattogások egy újabb fagykár esetén még súlyosabb problémákat idézhetnek majd elő hosszabb távon. Különösen nagy gondot tud okozni ez bármilyen betonfelület esetén. Ha a beton megreped, a felület elveszíti homogenitását, így akár direkt-, akár légnemű formában, de bejut a nedvesség, odabent kicsapódik, fagypont alatti hőmérsékletek esetén pedig megfagy és térfogatváltozás jön létre.

Ez a térfogatváltozás gyakorlatilag tovább mélyíti és növeli a fagykáros réseket, illetve az egyéb sérüléseket, így lesznek a kezdetben vékonyabb repedések vagy lepattogzódások később mély, már a szerkezetet is veszélybe sodró kellemetlenségek. Ezért különösen lényeges, hogy a falszerkezeteken, a lábazaton, a járdán, a teraszon vagy a lépcsőn megtalálható felületek esetén mindig gondoskodjunk a javításról, hiszen ezeket a helyeket gyakran éri eső, hó, hideg és meleg egyaránt, vagyis a külső segítség elengedhetetlen a megfelelő állapot visszaállítása érdekében.

Mivel a legtöbb esetben a fagykárok a betonfelületeket érintik, ezért a javításhoz általában a Békás Épker kínálatából is megvásárolható cementre lesz szükségünk, de más építőanyag szükséglete is felmerülhet a burkolat függvényében. Lássuk az egyes burkolt és burkolatlan felületek függvényében, hogy mire és mivel számolhatunk fagykárok esetén.

Fagykárt szenvedett burkolt felületek

Lábazatok

A lábazatok, illetve a lábazatra kerülő burkolóanyagok jellemzően mindig jelentős mértékben ki vannak téve a fagykároknak, illetve úgy általánosságban a természet negatív, romboló hatásainak. Legyen szó valamilyen terméskővel kirakott típusról, esetleg klinker téglával burkolt falazatról, a fagy ezeket a felületeket az illesztések miatt nagyon sokszor kikezdi, hiába került hozzá nagy gondossággal vízzáró, a fagy ezeknek egyáltalán nem kedvez. Rengeteg kisebb-nagyobb repedés, mállás és egyéb esztétikai hiba jelentkezhet ezeken a helyeken, és valóban nincs olyan megoldás, ami ellenálló lenne a fagykárnak. Példának okáért még a gyöngykavicsból készült vakolatok sem kikezdhetetlenek ilyenkor, noha horizontális szigetelés mellett azért természetesen csökkenthetjük, késleltethetjük a valószínűségét.

A lábazati fagykárokat mindig ugyanazzal az építőanyaggal kell javítani, amivel az eredetileg készült, de ami ennél is fontosabb, hogy megtaláljuk itt a probléma fő forrását. Sajnálatos módon ugyanis gyakran a lábazat túlzott vizesedése, az állandó vízterhelés okozza itt a fagykárokat, így szükség szerint gondoskodjunk a megelőzésről – például speciális injektálással, utólagos szellőzők beépítésével és így tovább.

Teraszok

A teraszok többsége szintén jelentős mértékben ki van téve a különféle fagyási problémáknak. Az esetek többségében ezeken a pontokon, azon belül is a terasz padlóburkolatánál vehetjük észre elsőként a jelenséget, hiszen kis túlzással lehetetlen ezeket a helyeket makulátlanul ellenállóvá tenni a fagykárokkal szemben, márpedig a probléma megjelenése minden esetben azonnali beavatkozást igényel. Ha a terasz felfagyott, az jellemzően a leragasztott lapokon vehető észre elsőként, hiszen a legtöbb esetben valamilyen járólap kerül elhelyezésre ilyen közegben.

Fagykár után jellemző, hogy ezek a lapok megrepednek, a köztük lévő fuga kipotyog, a burkolat elemei kiesnek a helyükről, tehát kis fantáziával látni, hogy a nedvesség valamilyen formában bejutott a lapok közé és alá, majd ott megfagyva megemelte őket. Ilyen esetekben a javítást minden esetben a burkolat részleges cseréjével lehet orvosolni, amihez ugyanolyan anyagot alkalmazzunk, amivel lefektettük, így nemcsak a burkolólapok, hanem a lehetőleg fagyálló ragasztó esetén is. Érdemes azért megnézni, hogy csak a felülről beszivárgott nedvesség okozta-e a problémát – ilyenkor ügyeljünk a fuga helyes kialakítására –, vagy inkább alulról érkező nedvesedés állt a háttérben, hiszen ebben az esetben nem elég javítani, hanem ezt a problémát is lényeges lesz megszüntetni.

Lépcsők

A lépcsők esetén különösen azokat a kültéri objektumokat éri fagykár, melyek alaposan ki vannak téve az időjárás hatásainak, ezáltal nemcsak a fagynak, hanem a hónak és a csapadéknak is. A lépcsők általában egységes, masszív vasbetonból készült felületek, melyek normál körülmények között is képesek repedezni. Ezek azonban normál körülmények között nem jelentenek problémát, de ha a rések közé nedvesség kerül, és az valamilyen úton-módon meg tud fagyni, akkor a vasbeton háttér ellenére is súlyos szerkezeti károsodás keletkezhet.

Az ilyen repedésekre mindig figyeljünk oda, hajszálrepedések esetén vásároljunk szilikonállagú tömítőt, nagyobb repedéseknél pedig egy kis cementtel elkevert homok tehet jó szolgálatot ahhoz, hogy ne kerüljön nedvesség a rések közé, ha pedig burkolt lépcsőről van szó, akkor a terasznál már említett útmutatót kell követnünk.

Fagykárt szenvedett burkolatlan felületek

A burkolatlan felületeket nem igazán kell külön csoportokra osztanunk, hiszen burkolás nélkül fagykár leginkább csak a betonozott objektumokat érheti. Beszéljünk akár támfalakról, akár garázsfelhajtókról, akár közönséges betonlépcsőkről, a fagykár minden esetben megjelenhet és többnyire hasonló javítási feladatokat igényel. A fagy különösen kíméletlen a betonfelületekkel, pláne a tömörített beton esetében, melynek az eróziója egyébként is nagyon magas, a fagy azonban nagyon könnyen meg tudja repeszteni őket, különösen olyan esetekben, amikor nem került megfelelő tömörítésre, vagy eleve olyan rések találhatók benne, melyek megtelhetnek vízzel, később pedig a fagy könnyedén szétfeszítheti őket.

Az ilyen betonfelületek kapcsán amint megjelennek az első kisebb-nagyobb repedések, mállások vagy sérülések, azonnal közbe kell lépni, hogy megakadályozható legyen a nagyobb baj. Kisebb rések esetében tömítő vakolattal, nagyobbaknál cementes misunggal, a szerkezetet is érintő problémánál azonban már erősítő vasalatot és dróthálót tartalmazó külső pucolással lehet elejét venni a jelentősebb elváltozásnak. Az így létrejövő felület bár rendkívül tartós lesz, de esztétikailag a legtöbbször a közelébe sem ér az eredetinek.

A burkolatlan kültéri betonlépcsők kapcsán érdemes még kiemelnünk a sorból egy nagyon hatékony, hovatovább gyakran alkalmazott megoldást a javításukhoz, hiszen az ilyen masszív szerkezeteket kár lenne veszni hagyni, így érdemes mielőbb orvosolni a fagykárokat, ami egyszerre a szerkezet és az esztétikai érték tekintetében egyaránt előnyös lesz. Egyre népszerűbb alternatíva például az epoxigyanta vagy a cementes ragasztóba helyezett zúzott kavics használata, ami nem ellenáll a fagykárnak ugyan, de utóbbi különösen könnyen javítható, nem mellesleg pedig nagyon különleges megjelenésű felület.