Az acéltermékek közül a zártszelvények minden kétséget kizáróan a legnépszerűbb alternatívák közé sorolhatók, hiszen nagyon gyakran, nagyon hatékonyan alkalmazzák őket a hétköznapok során – legyen szó akár barkácsmunkáról, akár valamilyen ipari szerkezet hegesztéséről. Aki gyakran dolgozik otthon acéltermékekkel, annak biztosan volt már dolga zártszelvényekkel, melyek gyorsan, egyszerűen és szakszerűen képesek biztosítani épületek vagy létesítmények vázszerkezetét, méghozzá kimagasló tartósság társaságában, hiszen a hegesztett és csavarozott acélszerkezetek minden esetben kitűnő alternatívát képviselnek gyakorlatilag valamennyi környezetben. Ennek az oka, hogy a zártszelvények nagyon sokféle méretben és típusban elérhetők, a munkát pedig leginkább a könnyed hegeszthetőség teszi sokkal egyszerűbbé.
Az olyan jó minőségű zártszelvények, mint amilyenek a Békás Épker kínálatából is elérhetők, a megfelelő szerelést, valamint az ideális kezelést követően nagyon sokáig képesek megállni a helyüket és magabiztos hátteret nyújtani abban az esetben, ha tartós vázszerkezet kialakítása a cél. A zártszelvényekkel való munkavégzést jellemzően hegesztéssel lehet kivitelezni, ami azért problémás, mert ilyenkor a varratok olyan helyekre kerülhetnek, ahol problémát okoznak. Eltávolításuk mind a zártszelvény külsejéről, mind a belső felületéről komoly gondokat okozhat, ezért most egy komplett cikket állítottunk össze annak érdekében, hogy ezt a problémakört teljes egészében körbejárjuk. Lássuk az alábbiakban az ehhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat!
Azon túl, hogy a zártszelvény rendkívül fontos szerepet játszik a gépiparban és az építőiparban egyaránt, nagyon sok területen sokoldalúan alkalmazható, így akár ipari-, akár hobbicélból is, hiszen jó döntés kerítések, acélszerkezetek, gépek és merevítések kialakításakor egyaránt. Egy acélból készült, sík oldallapokból álló megoldásról van szó, mely üreges belső felülettel, szálakból áll össze, megjelenésének köszönhetően pedig nemcsak hegeszthetősége, hanem formálhatósága, vágása és a belőle készült szerkezetek kialakíthatósága egyaránt rendkívül egyszerű. Vágása jellemzően sarokcsiszolóval, vagy hétköznapi nevén „flex-szel” történik a megfelelő vágókorong használatával, összeállításkor pedig a leghatékonyabb és legtartósabb megoldást a hegesztés jelenti, ami nem túl esztétikus, ellenben kimagaslóan tartós.
A hegesztés kapcsán merül fel jellemzően a legnagyobb esztétikai probléma, ami a zártszelvény kapcsán fontos, így például a varratok kívülről és belülről egyaránt láthatóak, amit sok esetben el kell távolítani. Kívülről jellemzően a sarokcsiszoló alkalmazása jó megoldás, az ideális csiszolókorong kiválasztásával garantáltan hatékony eredmények érhetők el, de mi a teendő abban az esetben, ha a varratok a zártszelvény belső, üreges felületén helyezkednek el? Hogy miért fontos mindez? Leginkább azért, mert a zártszelvény belső felében található varratok akadályozzák az esetleges belső szerelési munkálatokat, vagy például az olyan eseteket, amikor szeretnénk az eltérő méretű szelvényeket egymásba tolni, hiszen sok szerkezetnél jelenik meg mindez általános problémaként. Természetesen ma már lehet kapni olyan zártszelvényeket, melyek varrat nélküliek, azonban ezek jellemzően sokkal magasabb árkategóriát képviselnek, és amennyiben utólagos toldásukra vagy hegesztésre van szükség, a varrás ugyanúgy megjelenhet a belső oldalon. A problémával tehát fontos foglalkozni, hiszen sokkal gyakrabban előkerül és visszatér, mint azt gondolnánk.
Amennyiben kisebb zártszelvényekről van szó, és a varratok jól megközelíthetők, a maximum 100-110 milliméteres szálaknál a kézi módszerek jellemzően a leghatékonyabbak. Ha a varrathoz hozzáférünk, akkor egy egyszerű fémreszelővel, vagy egy komolyabb szalagcsiszolóval könnyedén le tudjuk csiszolni azt, sőt akár még fém megmunkálására alkalmas vésőt is használhatunk hozzá. Ezek mindegyike fáradtságos munka, ami jelentős erőkifejtést, nem mellesleg pedig türelmet igényel, ellenben az egyik leghatékonyabb megoldás olyankor, ha szeretnénk gyorsan elejét venni a problémának.
Kiváló alternatíva lehet még a lángvágó alkalmazása, ha elég gyakorlatunk van a kezelésében, illetve természetesen rendelkezésünkre áll egy ilyen eszköz. Előfordulhat, hogy a belső varratokhoz nem férünk hozzá semmilyen módszerrel. Ilyenkor gyakran működőképes alternatíva lehet, ha a becsúszó zártszelvénybe belecsiszolunk vagy belevágunk egy komplett pályát, ami lehetőséget ad arra, hogy ténylegesen be tudjon csúszni a helyére, és ne akadályozzák a varratok a mozgást. Ezzel csak egy probléma van: a szelvény a csiszolás és vágás helyén meggyengül, hovatovább jelentős a hibázási lehetőség, hiszen nagyon nehéz pontosan olyan pályát készíteni, ami tökéletesen kiszolgálja a varrat méreteit és útját.
Ezzel azonban a problémák sora még nem ért teljesen véget. Mit tehetünk például olyan esetekben, ha egy hosszabb zártszelvényre van szükségünk? Ilyenkor ugyanis ezek a módszerek gyakorlatilag teljes mértékben haszontalanok, és valamilyen extra megoldásra van szükség. Ehhez a véső alkalmazását érdemes továbbgondolni, illetve részben gépesíteni. A folyamat lényege, hogy a belső varratokkal rendelkező zárt szelvénybe keresünk egy a méretek tekintetében jól illeszkedő másik szelvényt, ami egyfajta dugattyúként működik majd. Amint belecsúsztattuk, és a belső zárt szelvény elérte a varratot, jellemzően elakad. Ilyenkor egy kalapács segítségével kell határozott ütéseket mérnünk rá, amivel a varratok gyakorlatilag letörnek, levésődnek vagy elforgácsolódnak. A folyamatot elősegíthetjük azzal, ha a dugattyúként működő zártszelvény végét egy kicsit élesebbre, vésőszerűre tudjuk köszörülni vagy reszelni, hiszen ezzel egyszerűbben, kisebb károkozás nélkül, inkább egyfajta forgácsoló technikával működhet majd a varrat leválasztása.
Bár a zártszelvények alapvetően négyzetes kialakításúak, azonban előfordulhatnak csőszerű kiképzéssel is. Ebben az esetben csak az a probléma, hogy a cső belső felületén ugyanaz a módszer nem lesz működőképes a hengeres kialakítás miatt, ezért mindenképpen valami más megoldásra van szükség. Ezen a ponton érdemes bevetni például olyan hegesztőpálcákat, melyek a használat során egy nagyon kemény, az átlagosnál sokkal erősebb acélötvözetet hagynak maguk után. Segítségükkel lehetőséget kapunk arra, hogy egy henger alakú acéldarabkára nagyon határozott vágóéleket alakítsunk ki úgy, hogy a munkadarabhoz képest valójában egy sokkal puhább szerszámanyag képződik. Az így kapott hengerszerű dugattyút ezt követően ugyanúgy csak végig kell ütni vagy sajtolni a zártszelvény belső felületén ahhoz, hogy a varratok eltűnjenek. A négyzetes megoldással szemben ez a módszer sokkal hatékonyabb a csőszerű kialakításnál, ezért itt gyakrabban is kerül alkalmazásra.
Különösen abban az esetben, ha sokat dolgozunk zártszelvényekkel, érdemes elkészíteni jó előre ilyen dugattyúszerű megoldásokat, valamennyi méretben, hiszen többnyire az egyszerű maradékanyagok is elegendőek hozzá, így nem igényel különösebb plusz ráfordítást, a gyakorlatban azonban mégis nagyon sokszor jelent hasznos alternatívát, hiszen probléma esetén csak elő kell venni a raktárból a megfelelő méretet.
Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.
Olvassa el legfrissebb híreinket
