Hamarosan az egész világon hiánycikk lehet a homok

Hiába sok a homok a sivatagokban, az építőiparban is használt alapanyagból hamarosan mégis kifogyhat a Föld.

Homokválság vár a világra?

Napi szinten hallani arról, hogy az emberiség hamarosan teljes egészében elhasználja a Földön évmilliók során felhalmozódott kőolajkészletet, azonban messze nem ez az egyetlen nyersanyag, amiből fogytán vagyunk. Mivel az óriási sivatagok fulladásig vannak homokkal, sokakban fel sem merül, hogy a kérdéses alapanyagból esetleg hiány keletkezhet a világon, azonban csak kevesen tudják, hogy a sivatagi homok teljesen alkalmatlan az építkezésre.

Emiatt lett például az egyik legnagyobb sivatagos országként megismert Egyesült Arab Emirátusok a világ legnagyobb homokimportőre, akik egyre gyakrabban találkoznak a problémával, miszerint nem tudnak annyi építkezési homokot szállítani az országba, ami kielégítené a keresletet, éppen ezért egyre több szakértő szerint egyfajta ökológiai katasztrófa küszöbén állunk, ha nem találunk alternatív módszereket. A homok ugyanis a kőolajhoz hasonlóan egy olyan képződmény, melynek létrejöttéhez geológiai szempontból rengeteg időre van szükség, és sok esetben – például betonozás után – a homok újrahasznosítása gyakorlatilag lehetetlen.

Nem véletlenül hasonlítják a homokot a kőolajhoz

A New Scientist című tudományos szaklap a fentieken túl egy sor olyan párhuzamot állított a homok és a kőolaj között, amiből egyértelművé válik, hogy a két nyersanyag fogyasztását valóban komolyan kell vennie az emberiségnek. Példának okáért mindkettő kinyerése környezeti károsodással jár együtt, a kifogyó készletek mellett pedig a kőolaj és a homok elengedhetetlenek ahhoz, hogy ebben a formában több iparág, köztük például az építőipar is fennmaradhasson.

Azért emeltük ki külön az építőipart a sorból, mert a statisztikák szerint jelenleg a Földön kitermelt építkezési homok mintegy 70 százalékát itt dolgozzák fel, méghozzá többnyire speciális beton keverésére. Bár sokan úgy vélik, hogy mindez csak téves riasztás, hiszen a médiából rendszerint inkább folyamatos elsivatagosodásról beszélnek – ami logikusan következtetve egyet jelent a homok térnyerésével –, azonban ezzel egyáltalán nem gyarapodik bolygónk hasznosítható homokmennyisége.

Miért nem jó betonozáshoz a sivatagi homok?

Akinek volt lehetősége arra, hogy élőben érinthetett folyami homokot és sivatagi homokot, az biztosan jól tudja, hogy míg előbbi egy érdes felületű, nagyobb szemcseméretű alapanyag, addig utóbbi egy rendkívül apró szemű, már-már megfoghatatlan, porszerű képződmény, ami tele van ráadásul ásványi szennyeződésekkel is, ezáltal például vas-oxidos bevonattal bír, ezáltal pedig hajlamos a korrózióra. A betonmassza elkészítéséhez márpedig ez alkalmatlan, hiszen nemcsak a túl agyagos, hanem a túl száraz és sima szemcsefelületű típus sem megfelelő, mert negatívan befolyásolják a cementkötés minőségét.

Amennyiben az építőipari szempontokat vesszük alapul, akkor a legjobb minőségű homok folyómedrekben, tenger- és tópartokon, valamint speciális homokbányákban lelhető fel, és bár mindegyik alternatíva jelentős mennyiségben áll még a rendelkezésünkre, ha viszont mindezt összevetjük a növekvő emberi szükségletekkel, csakhamar valóban meg kell kongatni azt a bizonyos vészharangot.

A Földön ugyanis egy év alatt közel 60 milliárd tonna kőzet kerül ipari célú felhasználásra az UNEP tanúsága szerint, de hogy mégis milyen óriási pazarlást végzünk, azt jól mutatja, hogy a Dubaiban felépült első mesterséges Pálmasziget telepítéséhez önmagában majdnem 100 millió köbméternyi jó minőségű építkezési homokot szórtak bele a tengerbe.

A folyamatos pazarlás egyik negatív hozadéka azonban először nem is annyira az ipari hatásokban érezhető majd, sokkal inkább abban, hogy a homok ára folyamatos és határozott növekedést mutathat – akárcsak például a kőolaj értéke. Az egyetlen kérdés, hogy mikor érkezünk el a 24. órába, és mikor érezzük először a saját bőrünkön ezt a hatást?

Felkeltettük érdeklődését?

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.


Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket

Így befolyásolja a gázfogyasztást a hatékony hőszigetelés

2018-12-13
Az utólagos hőszigetelés már rövid távon képes csökkenteni otthonunk rezsiköltségeit. Hogy mégis milyen mértékben?

A vakolatalapozás és a díszvakolat felhordása

2018-12-06
Egy megfelelően felépített hőszigetelő homlokzat utolsó két rétege minden esetben a vakolatalapozó és a díszvakolat.

Mi az a hőhíd, és miért fontos a megszüntetése?

2018-11-28
A hőhíd a modern otthonok egyik legnagyobb ellensége, ami a hőszigetelő rendszer hiányosságához vezethető vissza.
Hiba!

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Rendben