Hagyományos vagy Ytong tégla? Miből épüljön a ház?

Egy lakóház építése során az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen téglát használjunk a falazat felhúzásához?

Ytong vagy hagyományos tégla?

Amennyiben házépítés előtt állunk, számtalan kérdésben kell fontos döntéseket meghoznunk, ezáltal leendő lakhelyünk területének kiválasztása, vagy otthonunk kinézete mellett olyan apróságok kapcsán is dűlőre kell jutnunk, minthogy milyen téglából álljon a házunk. A választás pedig egyáltalán nem egyszerű, hiszen az égetett vázkerámia tégla a magyar társadalomban még mindig nagy hagyományoknak örvend, miközben az Ytong téglát – mely konkrétan pórus- vagy gázbetonból áll –, kevesen ismerik.

Természetesen az ismertség kis túlzással a lehető legjelentéktelenebb a választás tekintetében, ennél sokkal lényegesebb, hogy a két egészen eltérő állagú és megközelítésű alapanyag milyen tulajdonságokkal, illetve előnyökkel, valamint hátrányokkal rendelkezik, ezek mérlegelése ugyanis elengedhetetlen a döntés tekintetében. Hiszen manapság az építészek már nemcsak hagyományos téglából, hanem Ytong téglából is terveznek házakat, ezáltal csak rajtunk múlik majd, hogy melyiket választjuk. Nézzük most ebből a szempontból, hogy melyik alapanyagot miért és miért ne válasszuk.

Tégla

A hagyományos tégla túlzás nélkül hosszú évtizedek óta az egyik legismertebb és legkedveltebb építőanyag, ami óriási fejlődésen ment keresztül, hiszen a kisméretű tömör téglákat ma már lyukacsos, ezáltal nagyobb hőtároló képességű, égetett vázkerámiából készült darabok váltották fel. Ezek a modern téglák pedig egyáltalán nem rendelkeznek túl jelentős múlttal, hiszen legfeljebb 30 éve használjuk őket, ezáltal akkoriban hangoztatott előnyük mellett ma már mindenki jól ismeri a hátrányaikat is. Légkamráik ugyanis sérülékenyek, a tömbök nagyon törékenyek, ezáltal rengeteg hulladék keletkezik alkalmazásuk során, és a belőlük épült falak sem olyan tömörek, mint a klasszikus kistéglák esetében.

Persze a modern téglafalaknak azért rengeteg pozitív tulajdonságuk is van! Az egyik ilyen, hogy természetes alapanyagból állnak, így rendkívül jó páraáteresztő tulajdonságokkal rendelkeznek, amit sajnálatos módon sokan hajlamosak hőszigeteléssel rontani, majd rácsodálkozni, hogy penészesedni kezdenek a falak. Mivel szilárdsága nem túl jelentős, ezért legfeljebb egy vagy kétszintes családi házak esetében alkalmazható – nagyobb építményekhez már vasbetont használnak –, és miközben egyáltalán nem éghető anyag, belülről kifelé nagyon jól szigetel, de fordítva már nem annyira. Érdemes éppen ezért kiegészítő hőszigeteléssel vagy legalább hőszigetelő vakolattal ellátni a belőle rakott falakat.

Ytong tégla

Az Ytong téglát itthon nagyon kevesen ismerik, hiszen alig 25 éve gyártják nálunk, de Svédországban már közel 100 éve használják nagy sikerrel és megelégedéssel. Mivel rengeteg előnye van, ezért egyre több házat építenek belőle, a legtöbben pedig azért választják, mert nagyon könnyű vele dolgozni, rendkívül egyszerűen formázható, teherbírása nagy, mindemellett pedig természetes alapanyagokból készül. A legfontosabb előnye azonban a hőszigetelő képesség, hiszen alkalmazásával nincs szükség arra, hogy utólagos hőszigetelésre kerüljön sor, amivel máris egyensúlyba hozható a két alapanyag ára, lévén az Ytong drágább a hagyományos téglánál.

Ami az Ytong ellen szól, hogy hőtároló képessége nem túl jó, ami bár csak néhány százalékos eltérés a hagyományos téglához képest, de ez néhány apró trükkel – például vasbeton födémmel – szintén egyensúlyozható. Az Ytong a hangszigetelés terén sem képes ugyanazt a hatást eredményezni, mint a tégla, miközben a könnyed szerkezet miatt a falra is nehezebb lesz feltenni például egy polcot, ellentétben a masszívabb téglával. Nyilván a megfelelő méretű dübellel minden megoldható, de ez sokak számára jelenthet hátrányt.

Az Ytong tégla esetében pozitívum azonban még, hogy nagyon könnyen vágható, ezáltal nagyon kevés törmelék keletkezik, ami nemcsak a költségeinknek tesz jót, hanem a környezetvédelem szempontjából sem elhanyagolható. Egyenletes felülete miatt nincs szükség túl sok belső és külső vakolatra – ezzel is rengeteget spórolhatunk –, és mivel egy stabil kristályszerkezetű anyagról van szó, víz hatására sem csökken a szilárdsága, ezáltal egy beázás vagy egy csőtörés nem tesz kárt benne, sőt nagyon hamar ki is tud száradni utána.

Felkeltettük érdeklődését?

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.


Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket

Így befolyásolja a gázfogyasztást a hatékony hőszigetelés

2018-12-13
Az utólagos hőszigetelés már rövid távon képes csökkenteni otthonunk rezsiköltségeit. Hogy mégis milyen mértékben?

A vakolatalapozás és a díszvakolat felhordása

2018-12-06
Egy megfelelően felépített hőszigetelő homlokzat utolsó két rétege minden esetben a vakolatalapozó és a díszvakolat.

Mi az a hőhíd, és miért fontos a megszüntetése?

2018-11-28
A hőhíd a modern otthonok egyik legnagyobb ellensége, ami a hőszigetelő rendszer hiányosságához vezethető vissza.
Hiba!

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Rendben