Gépi vagy kézi vakolás - melyiket válasszuk, ha a költségek a legfontosabbak?

Komoly fejtörést okozhat, ha a gépi és a kézi vakolás között kell döntenünk, ami valójában nem is olyan meglepő.

Melyik olcsóbb: a kézi vagy a gépi vakolás?

A vakolási munkálatok minden építkezés során rendkívül fontos folyamatnak tekinthetők, hiszen ennek részeként kap egyfajta profilt, illetve egységes megjelenést az épület, amivel a téglák, a köztük megtalálható habarcs elfedésre kerül. Hogy a kérdéses folyamathoz milyen módszert alkalmaznak egy építkezésen, az jellemzően a kivitelező, a választott kőműves döntése, ha viszont a mi szavunk lesz a végső, akkor alapvetően két alternatíva közül választhatunk, melyek a kézi- és a gépi vakolás.

Azon belül aztán további kérdések várnak majd ránk, hiszen elég csak megnézni a Békás Épker kínálatából megvásárolható vakolatokat és vakolatrendszereket ahhoz, hogy rögtön átláthassuk a piacot, illetve felfedezzük, milyen sok lehetőségünk van ilyen esetekben. Kezdjük azonban a kérdések megválaszolását a legalapvetőbb tudnivalóval: ha a költségek a legfontosabbak, akkor a gépi- vagy inkább a kézi vakolás mellett döntsünk egy építkezésen? Vajon melyiket tudjuk kihozni a legolcsóbban? Leginkább ezekre a kérdésekre igyekeztünk válaszolni az alábbiakban!

Amit mindenekelőtt vegyünk figyelembe

Noha aktuális cikkünkben úgy közelítjük meg a kézi- és a gépi vakolás témáját, hogy melyikkel spórolhatjuk a legtöbbet, azonban nem árt megjegyezni, hogy csak úgy, mint az építőipar megannyi másik eldöntenő kérdésének, úgy ennek a témának sem csak két árnyalata van. Éppen ellenkezőleg, rengeteg tényezőt szükséges figyelembe venni ahhoz, hogy jól válasszunk, így nem lehet csak és kizárólag az árra hagyatkozni, hiszen ez gyakran becsapós lehet, hovatovább komolyabban is ráfizethetünk a döntéssel.

Tételezzük fel, hogy találunk egy kőművest, aki egymaga elvállalja a ház teljes belső vakolását, méghozzá némileg alacsonyabb áron, mint a gépi vakolással történő kivitelezés esetén. Ha kezdetben úgy tűnik, spórolunk is rajta, sajnos nagyobb a rizikója annak, hogy ráfizetés lesz a vége, hiszen sokkal több a hibafaktor, arról nem is beszélve, hogy könnyen előfordulhat csúszás, ami a teljes építkezés ütemtervét felboríthatja, ez pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben komolyabb extra kiadásokkal járhat.

“A

Emiatt alapszabály, hogy a kézi és a gépi vakolásnak is megvan a maga helye, illetve ideje. Amennyiben például egy-egy kisebb helyiség, vagy egy kisebb ingatlan vakolására van szükség, az esetek jelentős többségében például a kézi vakolás kifizetődőbb lesz, de amennyiben nagyobb, 40-50 négyzetméter feletti vakolandó felületről van szó, akkor sokkal jobban megéri, ha inkább a gépi alternatíva mellett döntünk.

Természetesen közel sem ennyire egyszerű és egyértelmű a helyzet, hiszen a két vakolástípus esetén érdemes számításba venni bizonyos tényezőket, melyek a végösszeget meghatározzák.

A kézi és a gépi vakolás költségeit befolyásoló tényezők

Alapvetően négy olyan tényezőről beszélhetünk a gépi és a kézi vakolás kapcsán, amelyek meghatározhatják a kapcsolódó munkálatok végösszegét. Ezek a következők:

  • felvonulási költség;
  • energiaárak;
  • munkaköltség;
  • anyagköltség.

A felvonulási költség esetünkben azt jelenti, hogy gyakorlatilag mire lesz szükség a kérdéses munka elvégzéséhez. Ezen a téren a gépi vakolás jellemzően sokkal drágább, hiszen a vakológépet el kell juttatni a helyszínre, fel kell állítani, be kell üzemelni, így míg egy kőművesbrigád már egy komplett helyiséget befejezett, addig a gépi vakolási teendők még csak akkor kezdődnek meg. Az időfaktor mellett azonban eleve költségesebb egy gépet eljuttatni a helyszínre, mint néhány kőműves kiegészítőjét a munkához.

Manapság különösen fontos kalkulálni az energiaárakkal is, ha gépi vagy kézi vakolásról van szó, hiszen a vakológép üzemeltetéséhez elektromos áramra van szükség. méghozzá folyamatosan és nagy mennyiségben, míg a kőművesek esetében ilyen energiaigény alapesetben nincs. Kivéve akkor, ha nem ismerős szakemberek érkeznek, akiknek inni és enni adunk, hiszen ilyenkor a költségek nagyjából egyformák lesznek, sőt esetenként a kézi vakolás még negatív irányba is elmozdulhat.

“Több

A munkaköltség esetünkben azt jelenti, hogy milyen gyorsan készül el a munka, és ezáltal mennyibe kerül a vakolás négyzetmétere. Konkrét árakat nem szeretnénk írni, hiszen ezek egyrészt folyamatosan változnak, másrészt régiónként akár drasztikus eltéréseket mutathatnak, de azt azért el kell mondani, hogy ha már a gépi vakoláshoz minden elő van készítve, és a gép is be van üzemelve, akkor a munkaköltség sokkal olcsóbb lehet, mint a kézzel végzett vakolás esetén. Utóbbi ráadásul nemcsak költségesebb, hanem időigényesebb is, hiszen sokkal tovább tart kivitelezni egy négyzetmétert, mint gépekkel.

Ezen felül számolni kell még anyagköltséggel is, ami minimálisan ugyan, de a kézi vakolás felé billenti a mérleg nyelvét, hiszen a géppel történő felhordáshoz speciálisabb, ezáltal drágább gépi vakolóanyagra lesz szükség, ami nem olcsó, ellenben biztosan jó minőséget képvisel. A kézi vakolás ezen a téren sokkal nagyobb szabadságot nyújt, ami természetesen az alapanyag kiválasztását tekintve is igaz, így előfordulhat, hogy a minőség nem egységes vagy nem olyan kimagasló, mint a gépi vakolásnál.

Most akkor a gépi vagy a kézi vakolás az olcsóbb?

Látható tehát, hogy az árat befolyásoló tényezők alapján kifejezetten nehéz dönteni a kézi és a gépi vakolás kapcsán, hiszen míg a kézzel történő munkavégzés esetén a felvonulás költségei gyakorlatilag elenyészők, azonban maga a folyamat sokkal munkaigényesebb, emiatt nagyobb tételben kifejezetten drága lehet.

Ezzel szemben a gépi vakolásnál már az induló költségek is magasak, nehézkes a felvonulás, ellenben nagyobb mennyiség esetén már érdemes kalkulálni vele, mert gyorsabban és olcsóbban kaphatunk magasabb minőségű munkát egy bizonyos szint felett. Ez pedig általánosságban már 40-50 négyzetméter felett is érzékelhető, amit sokan hajlamosak félreérteni, hiszen úgy kalkulálnak vele, mint alapterülettel, holott a vakolás esetén a falakról beszélünk.

Márpedig az 50 négyzetméteres vakolási felület már egy egészen átlagos, sőt aprócska helyiség esetén is összejön, hiszen mennyezettel együtt egy 3x3 méteres alapterületű szoba máris ilyen nagy vakolási felületet igényel. Egy átlagos családi házban pedig ennél már jellemzően a fürdőszobák is sokkal tágasabbak, tehát egy komplett lakás esetén igencsak érdemes elgondolkozni a gépi vakolás lehetőségén.

“A

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kézi vakolás soha nem ideális, éppen ellenkezőleg. Különösen felújítási munkálatok esetén – ami manapság kifejezetten népszerű – például nem is lehetne elképzelni a kisebb teendőket kézi vakolás nélkül. Ezen felül egy olcsóbb házbővítés vagy egy-egy helyiség vakolása esetén szintén érdemesebb inkább a hagyományos eljárás mellett dönteni, hiszen a vakológép kiszállítása és beüzemelése már akkora költség lehet önmagában, hogy abból a munka jelentős része akár rögtön elkészülhet.

Nyilvánvaló, hogy több száz négyzetméter esetén – ami egy normál lakóháznál ma már teljesen átlagos – szóba sem jöhet a kézi vakolás, legalábbis olyan esetben biztosan nem, ha fontos a költséghatékony megoldás, illetve a gyors munkavégzés. Természetesen minden esetben lényeges mérlegelni, illetve az aktuális helyzethez igazítani a vakolási teendőket, hiszen mindig ezek az elsődleges tényezők, amelyek befolyásolják a választást, illetve nagy általánosságban a munka végösszegét is.

Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.

Kapcsolat

Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket