Ezt kell tudnia a biztonságos és hatásos belső szigetelésről!

Ha a külső szigetelés nem megvalósítható, nagyon fontos megismerkednünk a biztonságos belső szigetelés alapszabályaival.

Mindent a belső szigetelésről

Vannak azonban olyan kivételek, amikor a külső hőszigetelés nem kivitelezhető, és az emberek rákényszerülnek a belső megoldásra, amivel kellő odafigyelés hiányában olyan alapvető hibákat is elkövethetünk, amely akár lakhatatlanná is teheti addigi otthonos életterünket.

A belső hőszigetelés során ugyanis minden esetben különös gondossággal kell eljárni. A legfontosabb alapszabály például az, hogy a hőszigetelés és a falszerkezet közötti területre egy párazáró réteg kerüljön, amire azért van szükség, hogy a helyiségben felgyülemlő pára ne diffundálódjon az épület falszerkezetébe. Mivel ezt rengetegen elfelejtik, ezért csak a rossz kivitelezés után – gyakran már hónapokkal később – szembesülnek azzal, hogy a szigetelés után jelentős mértékben megemelkedett a helyiség páratartalma, a falak izzadni, vizesedni kezdenek, penész jelenik meg rajtuk és kellemetlenül dohos szag terjeng.

A belső hőszigetelés legnagyobb problémája

Mint fentebb már említettük, a belső hőszigetelés alkalmazása egyáltalán nem tilos, csak nagy odafigyelést igényel. Bizonyos esetekben csak és kizárólag ezzel a módszerrel élhetünk, hiszen például műemlékvédelem alatt álló épületeknél a külső falszerkezetet nem érheti módosítás, ellenben arra is vigyázni kell, hogy egy rossz belső szigeteléssel ne lépjen fel páradiffúzió, hiszen az is jelentős kárt okozhat a ház külső felépítésében.

Páradiffúzió akkor alakulhat ki a belső szigeteléstől, ha az extra réteg miatt a fal belső hőmérséklete annyira lehűl – mert a fűtéssel termelt meleg nem tudja elérni –, hogy amiatt kondenzáció következik be. Ilyenkor a nedvesség lecsapódik, és vízgőz keletkezik a falban, ami a nagy hidegben megfagyhat, és akár teljesen tönkre is teheti a ház szerkezetét. Mivel a folyamat hosszú ideig tart, ezért az első szemmel látható jelek gyakran évekkel a szigetelés után jelennek csak meg a külső részeken, de olyankor már rendszerint több százezres kár keletkezett a teljes falazatban.

Hogy ez a páralecsapódás a belső hőszigetelés esetén elkerülhető legyen, a párazáró réteg kialakításán felül nagyon fontos ismerni például az épület falszerkezetének összetételét és a lakás fűtési rendszerét, valamint fűtési tulajdonságait is, ami a szellőztetéssel együtt rendkívüli módon meghatározhatja azt, hogy a probléma megjelenik-e a későbbiekben vagy sem.

Így viselkedik a vízgőz belső hőszigetelés esetén

Mint ismert, a lakás levegője minden esetben tartalmaz valamennyi vízgőzt. Ennek az oka leginkább az, hogy a lélegző emberek és növények már ezzel az alapvető folyamattal is vízgőzt termelnek, de a főzés, a tisztálkodás vagy például a mosogatás nagyobb mennyiségben állítja elő, sőt egy fűtött épület levegőjéből jellemzően sokkal jelentősebb mértékben mutatható ki, mint a szabad levegőn. Ebből következik, hogy a vízgőzzel telített lakás levegője nagyobb nyomású is, és ha csak nem szellőztetünk folyamatosan, akkor ez a levegő folyamatosan ki akar majd törni otthonunkból, méghozzá a falszerkezeten keresztül. A levegővel együtt azonban a pára is elindul kifelé, de ha helytelen hőszigetelési rétegrenddel találkozik, akkor nem odakint, hanem valahol a falakban csapódik le.

Ha a hőszigetelés a ház külső oldalán helyezkedik el, abban az esetben a vízgőzzel telített levegő át tud haladni a falon, mert annak hőmérséklete nem különbözik túlzottan a lakás belső hőmérsékletétől, ezáltal a víz csak a szabad levegőn csapódik ki. Ez a kondenzáció azonban sokkal előbb bekövetkezhet belső szigetelés esetén, hiszen ez a vízgőzben gazdag levegő ilyenkor a hideg falban jelentős hőmérsékleteséssel találkozik, így a kicsapódás már belül megkezdődik, amit jellemzően vizes felületek, vagy feketés-zöldes penészfoltok jeleznek. Megoldás lehet a problémára a gyakori szellőztetésen felül a helyes párazáró réteg kialakítása a belső hőszigetelés és a falszerkezet között.

Mikor beszélünk felületi lecsapódásról a belső hőszigetelés esetén?

A rossz belső hőszigetelés nagyon hamar képes megmutatni magát az úgynevezett felületi lecsapódás megjelenésében is. A kérdéses probléma ugyanúgy a vízgőzhöz, a levegőben megjelenő páratartalomhoz kapcsolódik, azonban kisebb mennyiség, alacsonyabb nyomás esetén is felbukkan abban az esetben, ha a kinti hőmérséklet jellemzően már fagyponthoz közeledik. A felületi lecsapódás oka az, hogy a meleg levegő jellemzően sokkal több vízgőzt tud magában tartani, így amikor találkozik a hideggel – akár közvetetten, akár egy falfelületen –, rögtön kicsapódik, vagyis folyékony halmazállapotúvá válik.

Az épületekben a felületi lecsapódás az ablakokon és a falakon egyaránt megjelenik, és bár egyik esetben sem szerencsés – hiszen penésszel, kellemetlen szagokkal párosul –, azonban a legnagyobb károkat belső hőszigetelés esetén okozhatja. Ilyenkor ugyanis a nagy nedvességtartalmú levegő a hőszigetelésen még áthalad, de utána rögtön találkozik a hideggel, így a falfelület és a szigetelőanyag között csapódik ki, valamint a falszerkezeten belül. Ez belső gombásodást, a falak és a szigetelés károsodását, kellemetlen szagokat, egészségtelen levegőt és egyéb kellemetlenségeket idézhet elő. Védekezni ellene a fentebb említett módokon lehet!

Felkeltettük érdeklődését?

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.


Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket

Így befolyásolja a gázfogyasztást a hatékony hőszigetelés

2018-12-13
Az utólagos hőszigetelés már rövid távon képes csökkenteni otthonunk rezsiköltségeit. Hogy mégis milyen mértékben?

A vakolatalapozás és a díszvakolat felhordása

2018-12-06
Egy megfelelően felépített hőszigetelő homlokzat utolsó két rétege minden esetben a vakolatalapozó és a díszvakolat.

Mi az a hőhíd, és miért fontos a megszüntetése?

2018-11-28
A hőhíd a modern otthonok egyik legnagyobb ellensége, ami a hőszigetelő rendszer hiányosságához vezethető vissza.
Hiba!

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Rendben