Ezért ne vásároljunk súlyra tűzifát

A súlyra vásárolt tűzifa mindig rendkívül rizikós lehet, ezért érdemes más módon beszerezni a téli tüzelőt.

A súlyra vásárolt tűzifa hátrányai

A tűzifa megvásárlása rengeteg kérdést vet fel a vevő oldaláról. Amennyiben nincs egy bejáratott hely, ahonnan minden évben probléma nélkül meg tudjuk venni a tüzelőt, akkor rengeteg kérdést kell feltennünk magunknak, hogy biztosan megfelelő minőségű tűzifát kapjunk a pénzünkért cserébe. Különösen nagy kockázatot vállalunk abban az esetben, ha súlyra vásárolnánk a tűzifát, hiszen ilyenkor különösen felkészültnek és tapasztaltnak kell lennünk azért, hogy azt kapjuk, amire szükségünk van, hiszen a fa esetében a súllyal lehet a leginkább trükközni. Azt ugyanis a laikus is könnyen felismeri, ha bükkfa helyett például fenyőfát kapott, ahhoz viszont kell némi tapasztalat, hogy meg tudjuk állapítani: a megvásárolt tűzifa kellően száraz, és nem néhány héttel ezelőtt vágták ki őket az erdőben. A nedvesség ugyanis alapvetően meghatározza a tűzifa súlyát, de ne szaladjunk ennyire előre!

Ennek az oka, hogy sok helyen egyáltalán nem is foglalkoznak már súlyra eladható tűzifával. A Békás Épker kínálatából megvásárolható tűzifa is kalodás formában, köbméterben kerül árusításra, aminek az oka nem más, minthogy ebben a formában ellenőrizhető a legkönnyebben a tűzifa mennyisége, minősége és állaga egyaránt. Az alábbiakban sorra vesszük azokat a témákat, amelyek a tűzifa megvásárlásakor nagyon fontosak lehetnek, illetve mindenképpen tudnunk kell rá a válaszokat ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki a pénzünkből, és ha csak súlyra tudnánk tűzifát vásárolni, akkor mégis mire figyeljünk oda a leginkább.

Hogyan kezdjünk hozzá a tűzifa vásárlásnak?

Mivel sokan már ott elbizonytalanodnak, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venniük a tűzifa megvásárlása előtt, ezért ennek a témának a későbbiekben alighanem egy külön cikket szentelünk majd, de addig is címszavakban a legfontosabbak! Az első a kazán, kályha vagy más egyéb tüzelőberendezés mérete, különösen a belső mélység. Azért lényeges, mert kályhakész tűzifa vásárlása esetén így eleve képesek leszünk megfelelő méretekkel kalkulálni, mind a hosszúság, mind a vastagság esetén, hiszen valahol még a legkisebb rönköket is négyfelé hasítják, máshol azonban csak kétfelé. Egyik sem jobb vagy rosszabb, azonban valamelyik számunkra biztosan praktikusabb lesz.

“A

Ezen felül lényeges a fűtési rendszerhez és szokásainkhoz leginkább illeszkedő tűzifát választani. Ha csak fával fűtünk, akkor minden esetben kizárólag keményfában gondolkozzunk, de ha kiegészítő fűtésként alkalmazzuk, vagy vegyesen használjuk a gázt és a fát, akkor nem probléma, ha vegyes állagú fa áll a rendelkezésünkre, tehát kemény- és puhafa egyaránt. Bármelyik opció is kerül szóba, nagyon fontos, hogy kizárólag megbízható helyről vásároljunk tűzifát, ahol kellően tájékoztatnak minket mindenről, és saját szemünkkel is fel tudjuk mérni a terméket, tehát nem egy közösségi oldalas hirdetés vagy egy hirdetőtábláról leszakított telefonszám minden információnk, hanem a kereskedő elérhető, saját telephelye, kereskedése van, ahová el tudunk menni, ahonnan számlát kapunk a vásárlásról és így tovább. Ezek nélkül a tűzifa vásárlása rendkívül nagy kockázat!

Mikor és mennyi tűzifát vásároljunk?

Ha tűzifát akarunk vásárolni, akkor azt minden esetben a tavaszi időszakra vagy legkésőbb a nyár elejére időzítsük, ami azért fontos, mert ilyenkor a fának még van ideje száradni az őszi fűtési szezon kezdetéig. Nyilván ez felvet néhány további problémát, úgy mint a tárolhatóság és egyebek, de ez most más lapra tartozik. Ha ősszel fával akarunk fűteni, akkor legkésőbb a nyár elejére a tűzifának is ott kell lennie az udvarunkon, de sokkal szerencsésebb, ha már előző évben be tudtuk szerezni a szükséges mennyiséget és a felhasználás előtt legalább egy teljes évet állt.

A mennyiség kérdése ennél nyilván komplikáltabb. Lehetőségeinkhez mérten kérdezzünk meg minél több háztartást, akik hasonló méretű házban laknak és hasonló fűtési rendszerrel rendelkeznek. Ehhez mérten rendeljünk egy kicsivel többet abban az esetben, ha lehetőségünk van a tűzifát eltárolni. Ha nagy helyünk van és a lehetőségünk is adott rá, akkor érdemes egy évre előre raktározni a fát, hiszen ilyenkor szárad ki majd igazán!

Ne vásároljunk súlyra tűzifát

A tűzifát alapvetően kétféle mértékegységben tudjuk megvenni, ezáltal tömegre vagy térfogatra. Előbbinél általában kilogramm vagy mázsa a mérvadó, míg utóbbi esetben a hagyományos vagy az erdei köbméter. A vásárlás előtt ezekkel a kifejezésekkel és mértékegységekkel nagyon fontos tisztában lenni, mert a köbméter és az erdei köbméter között például jelentős különbség van, de a legnagyobb buktató mégis a súlyra vásárolt tűzifával lehet. Hogy miért?

Az egész a fa száradásához vezethető vissza. A frissen kidöntött fa ugyanis rendkívül vizes, nagyon sok nedvességet tartalmaz, ezáltal sokkal sűrűbb, mint felhasítva és száradtan. Ebből következik, hogy a nedvesen vásárolt fa értelemszerűen sokkal drágább, ha a súlyát fizetjük meg, mint később, amikor már kellően kiszáradva és könnyebben jutnánk hozzá. Ugyanazért a pénzért tehát néhány hónap alatt sokkal több fát is kaphatnánk, illetve maga a tüzelő sokkal kevesebbet ér majd a vásárlás utáni négy-öt hónap után, ami nem túl igazságos, sem praktikus, de még csak takarékosnak sem nevezhető.

“Fontos,

Ennél is nagyobb a baj, hogy a legtöbb esetben az eladók nem rendelkeznek olyan hitelesített mérőeszközzel, amivel pontosan meg lehetne mérni a tűzifa súlyát, így gyakran a szállítók is csak saccolni tudnak azzal kapcsolatban, hogy mégis mekkora mennyiséget hoztak, ami nem túl korrekt eljárásmód. Nyilván a térfogatra vásárolt fa esetében is számolhatunk azzal, hogy a fahasábok nincsenek milliméteres pontossággal összeillesztve, nincs kitöltve a köbméter minden köbcentije, de még így is sokkal jobban át lehet tekinteni, sokkal egyszerűbb számolni vele, mint a súlyra vásárolt tűzifával.

A köbméter és az erdei köbméter közti különbséggel azonban nem árt tisztában lenni! Ha ugyanis valaki sima köbméterben árulja a fát, az 1x1x1 méternyi rakatot jelent, ha viszont erdei köbméterről van szó, akkor ott 1x1x1,7 méteres rakásról beszélhetünk. Utóbbi azért lényeges, mert ezzel lehet kiküszöbölni az imént említett légréseket, amelyek a fahasábok között megjelenhetnek, hiszen az 1,7 méter magasra rakott, 1 méter széles és 1 méter hosszú rakatok adnak ki nagyjából 1 köbméter tényleges tömör fát.

Ha mégis súlyra vásárolnánk tűzifát

Nincs más lehetőségünk, és csak súlyra tudunk tűzifát vásárolni? Ebben az esetben nagyon fontos odafigyelni bizonyos tulajdonságokra. Azon túl, hogy legyen hitelesített mérőeszköz a súly pontos megállapítására, ügyeljünk rá, hogy kalodába zárt tűzifát vegyünk, hiszen ilyenkor a kalodát üresen is meg tudjuk mérni mind a súly, mind a méret tekintetében. Nyilván a kaloda is fából van, el lehet tüzelni, azonban rendszerint valamilyen puhafából készül, azaz fűtőértéke alig van.

Mindig nagyon kockázatos úgy fát venni – nemcsak súlyra, hanem térfogatra is –, hogy nem összerakva, hanem kizárólag ömlesztve, gyakorlatilag összeszórva látjuk egy teherautó platóján. Problémás, mert néhány egyszerű tárggyal akár több kilónyi pluszt is elrejthetnek a kupac alatt, amelyek méréskor és fizetéskor nem látszanak, sőt kellően trükkös eladók esetén utólag sem derül ki a turpisság, és lehet nekünk sem tűnik fel, hogy sokkal kevesebb fát kaptunk a pénzünkért. Legyünk ezért mindig körültekintők ezen a téren!

Felkeltettük érdeklődését?
Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.

Kapcsolat

Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket