Hőszigetelési hibák a tetőtérben
Hogy a legfelső födém és a tető közti helyiséget egyszerűen csak padlásnak, vagy tetőtérnek hívjuk, azt nagyban befolyásolja – többek között természetesen – a hőszigetelés megléte, illetve annak minősége és milyensége. Míg az egyszerű padlásokon jellemzően semmiféle szigetelés nincs, vagyis csak a héjazat, újabb építésű otthonok esetében pedig egy plusz víz- és párazáró fólia választja el a belső teret a külvilágtól, addig a tetőtereknél ezt követően, pontosan a szarufák közé – vagy kialakítás függvényében a szarufákra – egy extra szigetelés kerül, méghozzá valamilyen belső burkola, így gipszkarton vagy éppen lambéria társaságában.
Ez biztosítja a szél, illetve a hideg és a meleg kizárását a felső szintről, vagy a szigetelés teszi ténylegesen lakhatóvá és komfortossá az itt kialakított helyiségeket. Ezen a területen azonban nagyon gyakran tapasztalhatunk komoly kivitelezési hiányosságokat, melyek bizonyos esetben a rossz szigetelőanyag kiválasztásából is fakadhatnak. Hogy melyek a leggyakoribb, mondhatni tipikus hibák a tetőtér hőszigetelésekor? Lássuk őket pontokba szedve:
- A több mint egy évtizede épült tetőteres lakóházak esetében komoly gondot okoz mind a mai napig, hogy a szükséges szigetelést nem jól formálható hőszigetelő filccel látták el, hanem egyszerű táblás polisztirol lapokkal, melyek merev tulajdonságaikból kifolyólag alkalmatlanok voltak a pontos illesztésekre. Ennek köszönhetően gyakran olyan pontatlanságok alakulhattak ki, melyek jelentős hőhíd kialakulásához vezettek. A dupla rétegben vagy lépcsőzetesen felvitt táblák esetében ez a hiányosság elenyészőbb mértékű volt, de előfordult.
- Rengeteg esetben a tető hőszigetelése csak a szarufák közé tömött anyaggal történik, ami önmagában kevés még akkor is, ha tökéletesen passzol a szarufákhoz. A fa ugyanis ebben a rendszerben hőhíd lesz – még ha nem is túl jelentős –, így a megfelelő szigetelés mindig az, melyben a szarufák közti réteget egy a szarufákra ráfekvő extra burkolat támogatja meg.
- Egy tetőtér esetén nemcsak a tetőszerkezet, hanem a födém is igényel extra szigetelést. Ez rengeteg esetben kimarad, ami alapvető probléma, éppen ezért fontos odafigyelni rá, pláne a megfelelő anyag kiválasztására és az ideális rétegrend alkalmazására.
- Sok esetben ránézésre minden precíz és pontos kialakítású egy tetőtér szigetelésében, csak egy apróságnak tűnő, de fontos dolgot felejtenek el, az átszellőző réteg beépítését. Ennek rossz kialakítása is komoly probléma a belső páralecsapódás és penészesedés miatt. A páravédelem amúgy is nagyon lényeges, hiszen nemcsak a szigetelést, hanem a fát és a falakat is károsíthatja, de egészségünkre szintén rossz hatást gyakorol.
- Nem létezik olyan tetőszerkezet, melyen nem szivárog keresztül nagyobb esők mellett legalább néhány csepp víz vagy hóviharban némi porhó. Hogy ez ne jusson el a szigetelésig, esetleg a belső falszerkezetig, vagy még tovább, mindig alkalmazzunk tetőfóliát, melynek hiányában nincs megfelelő minőségű tető.
- Gyakori probléma lehet tetőtér szigetelésekor az is, hogy nem megfelelő vastagságú anyag kerül beépítésre. Itt az ideje elfelejteni az 5-10 centiméteres vastagságú szigetelőanyagokat, a tetők esetén a 20-25 centiméter minden esetben az alapszint!
- Bármilyen szigetelőanyaggal is dolgozunk, rendkívül lényeges, hogy ne maradjanak kisebb hézagok sem az illesztéseknél. Különösen problémásak ebből a szempontból a tetőtéri ablakok, a kémények, a találkozási pontok, így a szelemenek és a szarufák is.
- Noha a szigetelésben nem játszik kimagasló szerepet, azonban a fóliák pontos illesztése is nagyon fontos egy tetőtér kialakításában. Nem elég a megfelelő fólia kiválasztása, nagyon fontos odafigyelni az illesztésükre is.
- Minden hőszigetelő anyag rögzítése lényeges a precíz munkához, hiszen a tetőnek jelentős dőlésszöge lehet, aminek részeként ezek az anyagok egymásba csúszhatnak és tömörödhetnek, mely szintén hőhíd kialakulásához vezethet.
