A készházak jelenthetik az építőipar jövőjét?

Ezért van nagy jövő a készházakban

Az építőipar óriási változásokon ment keresztül az elmúlt néhány évtizedben. Trendek jöttek és trendek mentek, miközben pedig az árak drasztikusan elszaladtak, egyre gyakrabban hallani a készházak, a könnyűszerkezetes ingatlanok előre töréséről, ami nem véletlen, hiszen ezeket jellemzően olcsóbban fel lehet építeni. Azonban már itt az elején érdemes tisztába tenni egy nagyon fontos dolgot, hiszen ezt a kifejezést nagyon sokan alkalmazzák negatív értelemben, így ha valaki azt mondja, könnyűszerkezetes ház, akkor arról mindenki a gyenge falazatokra, a tartósság hiányára, a szigetelési problémákra és egyebekre asszociál, mert a rendes ház a közhiedelemben téglából van. Sajnos egyre inkább arra felé tendál a világ, hogy az előrejelzések szerint néhány éven belül a tisztán téglából épült ingatlanok teljesen háttérbe szorulnak majd.

Ez nyilván nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem épülnek téglaházak, sokkal inkább azt, hogy az amerikai mintára egyre többen választanak majd valamilyen készházat, hiszen gyorsabban, könnyebben és olcsóbban felhúzható alternatívának nevezhetők. Sokan úgy gondolják, hogy ez nagy érvágás lehet az építőiparnak és az építőanyag-kereskedéseknek, de valójában egyáltalán nem így lesz, hiszen ezekhez az épületekhez is pontosan annyi építőanyag kell majd, mint a téglaházakhoz, csak éppen más típusúak. Ezen felül ugyanúgy beton alapra kell helyezni ezeket a házakat is, sőt a Békás Épker kínálatából is megvásárolható hőszigetelő rendszerek minden eddiginél fontosabb szerepet kapnak, mint korábban bármikor. Lássuk azonban egy kicsit alaposabban, hogy miből is állnak ezek a készházak és miért nem szabad ezeket az ingatlanokat lenézni egy hagyományos, téglából készült épülettel szemben.

A készház nagyon gyorsan elkészül, de az alap nem hiányozhat alóla

Alapvetően a készházak kapcsán a legnagyobb probléma az elnevezéssel van. Nem is annyira a készház, mint a könnyűszerkezetes ház definíció bajos, hiszen ezzel sokan valamiféle rosszabb minőségre asszociálnak. Valójában azonban a könnyűszerkezetes megoldás is acél- vagy favázas alternatívára épül fel, és amennyiben szimplán a nyers tömeget vesszük figyelembe, akkor a négyzetméterenként mérhető súly tekintetében egyenlőségjelet húzhatunk köztük és a téglaházak között. Ezért szerencsésebb szimplán csak kész- vagy gyorsháznak nevezni a végeredményt, hiszen ezzel nem minősítjük azonnal a falazat vagy az ingatlan alapanyagát és jellegzetességét, mint inkább csak az építés technológiájára teszünk utalást.

A készházak többsége ugyanis azért kész, mert egy speciális gyárban előre elkészítik. Számítógépen megtervezik, helyben legyártják, így a helyszínre szállítva már csak össze kell szerelni az egyes blokkokat, csatlakoztatni a kábeleket és a vezetékeket, vagyis az építkezés leglátványosabb szakasza alig két-három nap alatt kivitelezhető. Nyilvánvalóan ehhez elengedhetetlen megfelelő alapot készíteni az ingatlan számára, ami a legtöbbször egy megfelelő vastagságú lemezalap, amit pontosan ugyanolyan technológiával kell elkészíteni, mintha téglából vagy Ytongból építkeznénk. Az alapot természetesen itt is a tervrajzhoz kell igazítani, hiszen a kész elemek kapcsán rendkívül lényeges a megfelelő illeszkedés, különös tekintettel az elektromos-, a víz-, a gáz- és a szennyvízrendszerre.

Energetikailag ma már szinte nincs különbség a készház és a téglaház között

Mint fentebb már elhangzott, a könnyűszerkezetes házak esetében a statikai vázszerkezet jellemzően fából vagy fémből készül. Nem is annyira az anyaghasználat, mint inkább az a legfontosabb, hogy a megfelelő rétegrend kialakításra kerüljön, hiszen a helyszínen már szárazépítéssel történik az összeszerelés, ami nagyon fontos előny. Ez a technológia ugyanis nem igényel kötési- vagy száradási időket, ezért lehet velük nagyon gyorsan haladni, sőt akár hideg időszakokban, mínuszokban is dolgozni az ilyen megoldásokkal. A készházak falazata szendvicspanel jellegű, azaz a belső merevítéshez vastag szigetelés csatlakozik, amiben a kábelcsatornák és az egyéb vezetékek futnak. Egy egészen új szintje a készházaknak, amikor nyílászárókkal és gépészettel együtt, készre szerelten érkezik. Az ilyen típust nevezzük modulházaknak, amelyek valóban néhány nap alatt kulcsrakész állapotba hozhatók.

A készházak és a hagyományos ingatlanok esetén a legtöbbször az energetika jelenti a vitás pontot. Ma már azonban ebből a szempontból a két típus között nem találhatunk jelentős különbségeket, hiszen egy készház energiafelhasználása is nagyon minimálisra mérsékelhető. A modern hőszigetelési technológiák ugyanis lehetővé teszik, hogy könnyű szerkezettel is elérhető legyen ugyanaz, mint amire a téglák képesek. Sőt mi több, mindezt sokkal vékonyabb falazatokkal, aminek köszönhetően a hasznos belső alapterület könnyedén megnövelhető úgy, hogy közben a külső hőszigetelés ebben az esetben sem okoz problémát. Gyakorlatilag tehát bármilyen vastagság felhordható a homlokzati falakra ahhoz, hogy magabiztosan kielégíthető legyen a leendő tulajdonosok igénye. Eltérő mennyiségű szigetelés kell például egy nyaralóhoz – ahol télen senki sem tartózkodik életvitelszerűen –, de megint más vastagság egy olyan készházhoz, ami az év minden időszakában használva lesz.

A hőtárolási képesség tekintetében már találkozunk különbségekkel

Miközben a hőszigetelés terén már valóban alig van különbség egy készház és egy klasszikus téglaépítésű ingatlan között, természetesen akadnak még olyan tulajdonságok, amelyekben nem tud és vélhetően soha nem is fog versenyezni egymással a két típus. Ez azonban sokak szerint elhanyagolható kompromisszum és nem más, mint a hőtárolási képesség. A hőtárolási képesség ugyanis attól függ, hogy mekkora egy falazat tömege, hiszen minél tömörebb és sűrűbb a szerkezet, annál jobb a hőtárolási képesség, ami télen és nyáron egyaránt nagyon fontos, hiszen hozzájárul a fűtési és a hűtési költségek alakulásához. Bár a téli időszakban ennek kisebb a jelentősége, hiszen míg a téglafal jobban tartja a hőt, addig a könnyűszerkezetes házakat egyszerűbb és gyorsabb felfűteni, a nyári időszakban viszont érzékelhető lehet a különbség.

A vastag falazatok ugyanis sokkal könnyebben képesek kiegyenlíteni a hőingadozást, ami azt jelenti, hogy dacára a vastag szigetelésnek, a könnyűszerkezetes megoldások hamarabb átmelegednek, mint a tömör tégla, így lényegesen előbb van szükség valamilyen klímaberendezés alkalmazására. Mindezt pedig még az extra vastag homlokzati hőszigeteléssel sem lehet kiegyensúlyozni, hiszen a hőtároló képességhez elengedhetetlen a tömeg, amit csak a téglával lehet elérni.

Itt érdemes azonban hangsúlyozni az ellenhatást is, hiszen éjszaka egy könnyűszerkezetes ház könnyebben lehűl, egyszerűbb átszellőztetni és a falszerkezetek szintén hatásosabban elengedik a meleget, miközben a téglaházak falazata, ha egyszer átmelegszik, akkor az utána fűtőhatásban nyilvánul meg. Ennek a tulajdonságnak köszönhető, hogy a készházak és a téglaházak között egyre kevésbé tesznek különbséget, hiszen ahol az egyik esetleg gyengébb, ott a másik erősebb és fordítva. Ezért olvasni egyre több helyen, hogy miután a tulajdonságok tekintetében már nincs lényeges különbség, az ár szempontjából azonban gyakran jelentős, így a készházak a jövőben egyre nagyobb szerepet töltenek be az építőiparban.