A cement története

Honnan származik a cement? Egyáltalán mióta használja az emberiség? Ezekre a kérdésekre válaszolunk most!

Cementtörténet

A cement használata mindennapos az építőiparban, továbbá teljesen általános akkor is, ha a házban vagy a ház körül szeretnénk betonozni valamit, lévén ez a szürkés, jellegzetes illatú por adja a víz és a sóder társaságában a masszív betonfelületek alapját. Tudjuk-e azonban, hogy honnan ered vagy honnan származik a cement, egyáltalán milyen régóta használja az emberiség ezt az anyagot?

A cement története

Kezdjük egy általános definícióval! A cement egy száraz kötőanyag, melyben a különféle összetevők víz hatására kémiai reakcióba lépnek egymással, és egy olyan erős kötés alakul ki, mely a száradás után rendkívül erős és tartós, de masszaként még nagyszerűen formázható felületet biztosít.

Már az ókori Rómában is volt cement

Maga a cement elnevezés egyes források szerint egyenesen az ókori rómaiakhoz vezethető vissza, akik „opus caementitium” néven emlegették azokat a falazott szerkezeteket, melyeknek az alapját zúzott kő és mészalapú kötőanyag adta. Emiatt a modern cement eredetét határozottan a Római Birodalom korába vezetik vissza a történészek, akik egyetértenek abban, hogy a kérdéses civilizáció korát alaposan megelőzte ezzel a kötőanyaggal, mely utána évszázadokon át, egészen a modern korig meghatározta az építészetet.

Természetesen akkoriban még nem létezett a modern cement, csak az oltott mész, amit a római korban tufaőrleménnyel kevertek össze, azonban valamiért a birodalom bukása után ez a technológia elfelejtődött, és legutóbb az 1600-as évek végén kezdték el újra alkalmazni holland gátépítéseken. Ezt követően az egész világ újra felismerte a rómaiak találmányát, így a 18. században már orosz és brit építkezéseken is megjelent ez az eljárásmód, vagyis az ókori cement újabb reneszánszát kezdte el élni, amit aztán folyamatos finomhangolásokkal tettek egyre jobbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá.

Az egyik legnagyobb áttörés a ma ismert cement történetében a francia Vicat nevéhez köthető, aki a 19. században először figyelte meg és írta le az anyag által előidézett, úgynevezett „hidraulikus kötést”, aminek jóvoltából képes volt mészből és agyagból elsőként mesterséges cementet előállítania. Ezt követően aztán sorban érkeztek a szabadalmak, de a mai cementhez a leginkább hasonlító terméket Aspdin, egy angol kőműves találta fel, aki rájött arra, hogy az alapanyagok aránya és az égetési hőmérséklet nagyban befolyásolja a cement kötésminőségét, így megfigyeléseire alapozva 1824-ben szabadalmaztatta az úgynevezett portlandcementet, mely a ma ismert és használt cement kezdetleges változata volt.

A magyar cement története

Habár a korai cementet – egyfajta meszes habarcsot – már Géza fejedelem idejében is használta a magyarság, azonban modern típusának használata valamiért nagyon nehezen terjedt el itthon. Az első cementgyárak az 1800-as évek második felében jelentek meg, a feljegyzések alapján pedig a mogyoróskai és a belcsényi cement voltak az elsők a sorban, melyek híre és minősége túlterjedt az országhatárokon, noha egyik sem tudott tovább működni néhány évtizednél.

A szabadalmaztatott portlandcement gyártását itthon a Lábatlani Cementgyár kezdte el elsőként 1876-ban, alig egy évtizeddel a vállalat megnyitását követően. Ezen felül kisebb- nagyobb kapacitással működött még a Nyergesújfalui Cementgyár, az Újlaki Cementgyár és az akkor még hazánkhoz tartozó Arad megyében működő Gurahonci Cementgyár is. A nagy robbanás a 20. század elején történt itthon, amikor sorban nyíltak meg az újabb és újabb cementkészítésre szakosodott létesítmények. Ebbe a sorba elsőként a Bélapátfalvi Cementgyár csatlakozott 1908-ban, ahová már német importgépek érkeztek, de nem sokkal később, 1909-ben indult a mindmáig ismert Beremendi Cementgyár is, ahol akkoriban saját gőzgépek biztosították a berendezések energiaigényét.

A területi elcsatolásokat és a második világháborút követően a magyar cementgyártás mélyponton volt, de az építőipari robbanás után – nagyjából a hatvanas-hetvenes években – újra felvirágzott az ágazat. A rendszerváltás után öt cementgyár üzemelt itthon, melyek jelentős részben külföldi tulajdonba, svájci, német és francia kézbe kerültek, de a gyártás folyamatos, az utánpótlás pedig biztosított, mint ahogyan a minőségre sem lehet panaszkodni.

Felkeltettük érdeklődését?

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.


Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket

A fehércement alkalmazási területeiről és előnyeiről

2020-01-16
A cement kapcsán az emberek többsége hajlamos a jól megszokott szürke, poralapú, jellegzetes illatú kötőanyagra gondolni, mely masszív építési megoldások és tartós betonelemek készítésére lehet ideális megoldás.Kevesen tudják azonban, hogy léteznek másféle cementtípusok is, mint amilyen például a fehércement, mely az építőiparban egy bejáratott, nem mellesleg pedig jól bevált kötőanyagként ismert.

Hőszigetelés helyhiány esetén

2020-01-09
A hőszigetelés korunk egyik legáltalánosabb építőipari trendjeként rengeteg esetben nehezítheti meg az építkezők és a kivitelezők dolgát.

Így szabályos a homlokzat kávájának hőszigetelése

2020-01-02
A modern építőiparban a hőszigetelés kiemelkedően fontos ahhoz, hogy otthonaink számára a legkisebb energia befektetésével biztosítsuk a legmagasabb szintű komfortot.
Hiba!

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Rendben